Itt a friss európai növekedési rangsor: Magyarország az utolsók és elsők közt van egyszerre

Közzétette az Eurostat a második negyedéves európai GDP jelentését, amely tartalmazza az összes tagállam gazdasági növekedését és ezek rangsorát is.

Magyarország a negyedéves alapú növekedési rangsorban a legutolsók között van az eurózónában, ami azt jelenti, hogy az aktuális növekedési ütem nálunk lassult be az egyik legjelentősebb mértékben. Ez azért lehetséges, mert Magyarország (és jellemzően a balti országok, illetve a régióból Románia is) már a kilábalás későbbi szakaszában jár, azaz ledolgozták a visszaesés nagy részét. Ez látszik az előző év azonos időszakához viszonyított növekedésben is.

Az előző negyedévhez viszonyítva Ausztria tudott leggyorsabban növekedni az eurózónában a harmadik negyedévben a felülvizsgált adatok szerint, a növekedés csaknem 4% volt a sógoroknál. Jelentős növekedést tudott még felmutatni Franciaország és Portugália is a harmadik negyedévben, de a horvát, görög és olasz növekedés is az élmezőnyben van. Abszolút déli uralmat látunk tehát a harmadik negyedéves élmezőnyben.

A spanyol gazdaság is jelentős mértékben, 2%-kal tudott bővülni. Magyarország viszont ebben a mutatóban kissé le van maradva, a második negyedévhez képest 0,7% volt a bővülés, amelyben hátulról a hetedik helyen vagyunk, megelőzve Litvániát, Lettországot, Romániát és Szlovákiát. Európai szinten jelentős bővülést tapasztalhatunk, minden országban növekedést jelentettek, egyedül Litvánia stagnált.

Ha az előző év azonos időszakát nézzük, akkor viszont Magyarország már az élmezőnyben van, és azon országok többsége is, amelyek a negyedéves bázisú növekedésben hátul vannak. Ennek egyértelmű oka van: azok, amelyek már a kilábalás előrehaladottabb szakaszában járnak (mint például Magyarország, Románia), azok növekedése már lassult – ez látszik a negyedéves bázisú növekedésen. Fontos elmondani, hogy az éves bázis kevésbé alkalmas a gazdaság aktuális teljesítményének megragadására, inkább az országok kilábalási szakaszban elfoglalt helyéről árulkodik. A jelenlegi teljesítményt a negyedéves bázisú adat írja le, a negyedik negyedévre vonatkozó előrejelzést is inkább erre támaszkodva tehetünk.

Nagyon ritka az a jelenség, amikor a negyedéves és éves bázisú adatsorok ennyire eltérő képet mutatnak, ennek pedig az az oka, hogy a koronavírus-válság okozta mély leszakadás és gyors helyreállás országonként eltérő mértékű és időben eltérő ütemezésű. Éppen ezért a növekedési helyzetkép a következő negyedévekben tisztulhat ki.

Vegyesek a kilátások

Az eurózóna gazdasága a harmadik negyedévben 2,2%-kal nőtt, ez megfelelt az előzetes várakozásoknak. A növekedési ütem jelentős, és megfelel a harmadik negyedéves számoknak.

Az európai gazdaság növekedése stabil és erőteljes volt a harmadik negyedévben, és a legtöbb tagállamban jelentős bővülést láthatunk. A gazdaság ezzel viszont még mindig a válság előtti szint alatt teljesít, amelyet a negyedik negyedévben érhet el.

Az év utolsó három hónapjában a gazdaság szintén növekedést mutathat, bár a kockázatok egyre jelentősebbek: a koronavírus-hullám ismét erőre kapott, ami a lakosság óvatosságán keresztül is éreztetheti a hatását, valamint az ellene hozott korlátozások mind rombolják az aktivitást. November közepén több európai ország is részleges lezárásokról döntött, a lakosság hangulatának romlása már érződik a valutaövezetben.

Emellett nemcsak a szolgáltatószektort, de az ipari teljesítmény is nyomás alá kerülhet, az ellátási gondok ugyanis nem enyhülnek, és az omikron variáns megjelenése miatt a kínai kormány megduplázhatja a szigort. A lokális lezárások Kínában ismét egy pofont adhatnak az ellátási láncoknak, ami erősítheti az inflációs nyomást, miközben akadályozza az ipari kibocsátást. Az iparban a legszűkebb keresztmetszetet ugyanis továbbra is az alapanyagok hiánya és a szállítási gondok jelentik. A részadatok viszont egyelőre bizakodásra adnak okot: a német ipar teljesítménye erős volt a negyedik negyedév első hónapjában.

A kilátások vegyesek, és alapvetően a járványhelyzettől függnek. Ha sokáig, akár az első negyedévbe átnyúlóan fennmaradnak a korlátozások (mint tavaly), az erőteljesen lefékezi a kilábalást, még mielőtt a gazdaság visszatérne a válság előtti trendre. A Sentix frankfurti gazdaságkutató szerint már azzal lehet számolni, hogy a recesszió visszatér az eurózóna gazdaságába, és az IMF is minden bizonnyal lefelé módosítja a valutaövezetre vonatkozó előrejelzését.

Javult a foglalkoztatottság

A foglalkoztatottság majdnem 1%-kal nőtt az eurózónában és az Európai Unióban is az előző negyedévhez képest, ez gyorsulást jelent, mert a második negyedévben még csak 0,8%-kal nőtt a foglalkoztatottság. A munkanélküliség az eurózónában és a kontinens egészében egyébként sem szenvedett akkora ütést, mint az Egyesült Államokban, ami a rugalmatlanabb munkaerőpiaccal és a munkahely-megtartó kormányzati ösztönzéssel magyarázható. A foglalkoztatottság bővülése az előző év azonos időszakához képest 2% felett van.

Forrás: Portfolio.hu