Klasztertagság: garancia a minőségre

A Pharmapolis Klaszter, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a debreceni Enterprise Europe Network iroda által közösen rendezett nemzetközi klaszterkonferencia debreceni nyitóeseményén Dr. Skultéti Éva, a Pharmapolis Klaszter Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a világ minden részéről vannak (az online jelenlétnek is köszönhetően) résztvevőik, ily módon a nemzetközi fókusz ismételten Debrecenre szegeződik.

– Arra is büszke vagyok, hogy szakértők, kutatók, egészségügyi szakemberek, kutatók, orvosok is elfogadták a meghívásunkat, és az előadásaik révén megosztják velünk értékes gondolataikat, tapasztalataikat – fogalmazott köszöntőjében Dr. Skultéti Éva.

A Pharmapolis TEN13 Nemzetközi Klaszterkonferencia a klaszterek két fő területére, a tematikus klaszterek fejlesztésére és működtetésére, valamint a gyógyszerészeti és egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó kérdésekre fókuszál. Dr. Greinstetter Balázs, a Pénzügyminisztérium gazdaság-tervezésért felelős helyettes államtitkára köszöntőjét egy találós kérdéssel kezdte: mikor alakult meg a világon az első klaszter? Az első hivatalos hálózatot a 13. és a 14. században hozták létre. Képviseleti szervek voltak ezek, amelyek a legjelentősebb ipari szervezeteket képviselték. Ebben tagnak lenni már akkoriban is garancia volt a minőségre. Sokat változott azóta a világ, de a legfontosabb összetevője a legsikeresebb klasztereknek ma is a sikeres vállalkozások, az egyetemi szektor kutatásai, valamint a gazdasági szereplőket képviselő olyan szervezetek, mint például a kamarák. Ugyanakkor, míg a múltban egy cég kiváló eredményeket tudott elérni nemzetközileg is otthonról, egyedül, ma már ez csak nagyon kevés esetben igaz. Az izolált vállalkozások versenye egész egyszerűen nem fenntartható, ugyanis a globális értékláncok „megkövetelik” az együttműködést, a tudásmegosztást, tehát egy jól átgondolt, globális hálózatra van szükség. Más szóval: a hálózati gondolkodás lett az alapvető szabálya a klasztereknek is.

Hogyan tovább?

Ifor Ffowcs-Williams, a konferencia vezérelőadója Új-Zélandról jelentkezett be a debreceni konferenciára. Ifor Ffowcs-Williams hosszú évtizedeket felölelő szakmai pályafutása során mintegy 50 országban segítette több mint 1000 klaszter fejlődését. A téma egyik legnevesebb szakértőjeként tisztelt, vezető klaszterfejlesztési tanácsadó konkrét nemzetközi példákon keresztül szemléltette azt, hogy a klasztereknek miként érdemes követniük a folyamatosan változó környezetet. A legfontosabb megválaszolandó kérdés tehát a „hogyan tovább? Mi a következő lépés?” A professzionális szakmai hálózatépítés a siker egyik összetevője. Ez segít a klasztertagok számára a kölcsönös bizalom kiépítésében. A másik kulcs a kapcsolatépítés. Ez leggyakrabban kétszintű együttműködést takar: először a klaszteren belül (mindenki együttműködik mindenkivel), majd a szervezeten kívül, így több cég egyesítheti erőit egy-egy komolyabb befektetés kapcsán. Míg az üzleti élet „dávidjai” elsősorban növekedésre, a „góliátok” innovációra törekszenek – ez teremti meg az alapot a partneri együttműködésre. Az üzleti szereplők közötti „co-opetition”, azaz a verseny és az együttműködés ötvözete gazdasági előnyöket és nagyobb rugalmasságot nyújt a résztvevő felek számára. A jelenlévő szakemberek köréből több kérdés is érkezett a vezérelőadóhoz, a klaszterek „ideális méretének” meghatározása, a startup klaszterek támogatása és a nemzetköziesedés mikéntjének témájában.

Debrecen, a klaszterfőváros

Keller Péter, a Pénzügyminisztérium GFP Program Stratégiai Főosztályának vezetője előadásában hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy Magyarország Első Klaszterstratégiájának kidolgozása végéhez közeledik, jelenleg még folynak az egyeztetések, melyeknek igen fontos szerep jut abban, hogy még inkább megalapozott és szélesebb egyetértésen nyugvó programot alkothassanak meg. A klaszterek hazai körképét felvázolva az előadó kijelentette: hazánk fővárosa Budapest, Debrecent azonban joggal nevezhetjük a klaszterek fővárosának, hiszen egyértelműen vezető szerepet tölt be ezen a területen. Jelenleg összesen 993 tagot számlálnak a klaszterek Magyarországon (vállalatok + egyetemek + kamarák + önkormányzatok + kutatóintézetek + kórházak + vagyonkezelő). A klasztertagok gazdasági szerepét jól jellemzi az a tény, hogy a megtermelt hozzáadott érték 2%-át, 2,78 milliárd eurót ők adják, mintegy 80 ezer munkavállalót foglalkoztatnak, export bevételük meghaladja a 6 milliárd eurót, és minden harmadik hazai K+F projektet klasztertag valósít meg. A Pharmapolis Klaszter éllovas innovátornak számít, hiszen a 2014-20-as időszakban a jóváhagyott támogatások több mint 33%-át a Pharmapolis Klaszter tagjai nyerték el. A főosztályvezető ezt követően áttekintést adott a klaszterek magyarországi kialakulásának, fejlődésének lépéseiről, majd rátért a 2021-2030-as klaszterstratégia tervezet ismertetésére. A célok között szerepel, hogy Magyarország főbb húzóiparágaiban legyen minimum 1 kimagasló innovációs kapacitással és nemzetközi láthatósággal bíró együttműködés, amely összefogja az adott iparág kulcsszereplőit, valamint, hogy 2030-ra a megtermelt hozzáadott érték 10%-át együttműködésben működő gazdasági szereplők adják. A hatékonyság, a mennyiségi és minőségi mutatók mérése elengedhetetlen a klaszterek fejlesztéséhez, amelyet az innovációs tevékenység ösztönzésével, az akkreditációs rendszer megújításával, stimuláló és támogató üzleti környezet megteremtésével kell kiegészíteni. A klaszterek három kategóriába – regisztrált, professzionális, innovatív – való besorolása is az innovációs aktivitás intenzitásának növelését célozza.

A Pharmapolis TEN13 Klaszterkonferencia két napján, november 23-án és 24-én további érdekes szakmai előadások hangzanak el, ismertetik a GINOP Klaszter Projekt eredményeit, és a projektben résztvevő felek is beszámolnak eredményeikről.

A konferencia ideje alatt nemzetközi üzletember találkozóra is sor kerül, online és offline formában egyaránt: 13 országból mintegy 30 vállalkozás folytat üzleti tárgyalásokat. A magyar vállalkozásokon túl a külföldi üzleti partnerek között európai (Egyesült Királyság, Ciprus, Albánia, Bulgária, Románia, Szerbia, Ukrajna), afrikai (Egyiptom), közel-keleti (Izrael) és ázsiai (India, Vietnam, Tajvan) érdeklődők egyaránt megtalálhatók.

Petneházi Attila