Megérkezett az új javaslat: minden válságba került szektorban dolgozó kapjon 50-70%-os állami jövedelemkiegészítést!

Az állam pótolja ki 50-70 százalék körüli mértékben azoknak a munkavállalóknak jövedelmét, ahol a vállalat a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt árbevétel-zuhanást szenvedett el – állt elő új, a külföldi példákhoz hasonló javaslatával a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Portfolio-nak nyilatkozva. Parragh László szerint most a munkahelyek megőrzése a legfontosabb feladat.

Itt az új javaslat

Azt kezdeményezem a kormány felé, hogy a munkahelyek megőrzése legyen a legfontosabb cél. Ennek keretében azt javasoljuk, hogy kövessük, másoljuk le a már megvalósított nemzetközi példákat – jelezte a Portfolio-nak nyilatkozva Parragh László. A részletekről szólva kifejtette: ha egy cégnek 15-50 százalékkal zuhan az árbevétele, a megrendeléseinek értéke, vagy épp forgalma, akkor a munkaerő megtartása érdekében az állam segítsen a jövedelmek kifizetésében és ezt támogassa meg a költségvetésen keresztül. A munkaadó helyett vállalja fel a költségvetés a bérfizetés egy részét – részletezte a javaslatot. A jövedelem állami pótlásának mértéke szerinte 50 és 70 százalék körül lehetne.

Több ország meglépte már

A szlovák kormány néhány napja jelentette be, hogy a mentőcsomag keretében a koronavírus járvány miatt leállásra kényszerült cégeknél a dolgozói bérek 80 százalékát fizetné ki. Dániában ugyanezzel az eszközzel él a kormány, a bérek 75%-át vállalja át az állam, egy felső fizetési határ mellett. Nagy-Britanniában szintén átvállalja az állam a jövedelmek kifizetését. Németországban pedig már a 2008-as válság óta életben van a Kurzarbeit intézménye, melynek során a munkából átmenetileg hazaküldött dolgozó megkapja az államtól fizetésének 2/3-át (de nem kell így elbocsátani, ami a legfontosabb egy válság időszakban, és a munkavállaló és a munkáltató is jól jár). A hírek szerint márciusban már félmillió német cég élt ezzel a rugalmas lehetőséggel.

Arra is emlékeztetett a kamara elnöke, hogy a kamarához összesen eddig 2000 javaslat futott be, már ezek között is szerepelt egy hasonló jövedelemkiegészítő állami támogatás alkalmazása.

Kérdésünkre arról is beszélt az MKIK elnöke, hogy az elmúlt napokban tovább súlyosbodott a helyzet a magyar gazdaság bizonyos szektoraiban: egyik napról a másikra omlanak össze cégek és szektorok, mivel a járvány okozta helyzet fertőzi az ágazatokat.

Azt elismerte, hogy egy ilyen általános, szélesebb körű állami mentőcsomag esetén a garanciaelemek hiánya kockázatokat vet fel, azonban ezt mindenképpen meg kell lépni, még annak árán is, hogy akár 15-20%-ban olyan cégek kapnak támogatás, akik nem lennének jogosultak, ugyanis a krízis következtében sikeres, jól működő vállalatok kerültek bajba.

A javaslat kapcsán felmerül egy lényeges kérdés: milyen hosszan fizesse az állam ezt a költségvetési támogatást a rászoruló cégek számára. Parragh László ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ez alapvetően a gazdasági kilátásoktól függ, de a mostani helyzetértékelés és nemzetközi tapasztalatok alapján 3-6 hónapos időtáv lehetne.

Mint ismeretes, Orbán Viktor hétfőn ismerteti az intézkedések részleteit, majd kedden Palkovics László innovációs miniszter jelent be további lépéseket. Az MKIK mostani új javaslatát tehát még fontolóra veheti a gazdaságújraindító akciócsoport és a kormány, a témában még vasárnap is ülést tart a kormány.

Honnan lesz rá pénz?

Gulyás Gergely szombat délelőtti bejelentései óta nagyjából ismert, hogy az óriási gazdaságélénkítő csomagra (ami elérheti a GDP 18-22%-át) és a járványügyi védekezéshez honnan lesz pénz.

• Az 1345 milliárd forintos gazdaságújraindítási alapba 922 milliárd forintot csoportosítanak át a minisztériumoktól és 423 milliárd forintot a foglalkoztatási alapból.
• A 663 milliárd forintos járványügyi alap fedezetéül pedig több lépés is szolgál. A párttámogatások 50%-át erre az évre (1,2 milliárd forint) a járványalapba kell befizetni, a multinacionális kereskedelmi láncoktól 36 milliárd forintot szednek be. A bankoknak 55 milliárd forintot kell a járványalapba befizetniük. A gépjárműadókból 34 milliárd forintot csoportosítanak át a központi költségvetésbe az önkormányzatokból.
• Feltételezhető, hogy a maradék összeget a deficit növelésével teremti elő a kormány.

Forrás: portfolio.hu