Partneri alapú fejlesztés a cél
A 2021-2027-es ciklus uniós forrásainak tervezett felhasználása volt napirenden a Kamarában.
Soha nem látott mértéket ölt 2021 és 2027 között a vállalkozásfejlesztésre felhasználható európai uniós források összege Magyarországon, éppen ezért különös súllyal esik latba ezeknek a pénzeknek a kijelölése és tervezett felhasználása – hangzott el az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBKIK) 2020. szeptember 10-ei közös, a Kamara székházában megrendezett fórumon.
Miklóssy Ferenc, a HBKIK elnöke köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy a hazai kkv-k versenyképességének alakulása nagyrészt azon múlik, hogy a vállalkozások mennyire lesznek képesek élni a következő 7 éves uniós költségvetési ciklus forrásainak megszerzésével. „Nem kisebb a tét, mint Magyarország felzárkózása a fejlett világhoz. Beszédes szám, hogy miközben Csehországban az export 40 százalékát a kkv-szektor adja, nálunk ez az arány 10-12 százalék. Ebből is látszik: nem kell messzire menni ahhoz, hogy követendő példát találjunk” – mutatott rá az elnök.
Dr. Papp László, Debrecen polgármestere emlékeztetett arra, hogy Debrecen városa (partnerségben a Kamarával és a Debreceni Egyetemmel) az elmúlt években több mint 90 milliárd forintnyi GINOP-forrás elérésében jeleskedett.
–Arra jöttünk rá, hogy igenis menni kell és hajtani a forrásokat, ehhez pedig elengedhetetlen a vállalkozói szektor folyamatos informálása a lehetőségeikről. A Kamara és az EDC szoros partnersége ezen a téren páratlan sikert hozott, hozzájárulva a debreceni gazdaság szerkezetének szemmel látható átalakulásához – mondta a város vezetője, hozzátéve, hogy a hazai kkv-kat képessé kell tenni arra, hogy felnőjenek a multik magas szintű elvárásaihoz.
Dobos Balázs az ITM helyettes államtitkára (a fórum előadója) azzal a szándékkal érkezett a cívisvárosba, hogy a kkv-szektor helyi képviselőitől első kézből gyűjthesse be azokat a tapasztalatokat, amelyek a szakpolitika segítségére lehetnek a stratégia megalkotásakor. Előadásában kitért arra, hogy milyen lehetőségek állnak a kkv-k előtt a 2021-27-es időszakban, hogy milyen stratégiai keret biztosított ehhez a tervezési folyamathoz, valamint, hogy milyen fejlesztési források lesznek elérhetőek még idén.
– A 2010-ben elkezdett pragmatikus és patrióta gazdaságpolitika adja ennek a tervezésnek a stratégiai keretét, melynek fókuszában a kkv-k állnak. A tavaly elfogadott és 2030-ig szóló kkv-stratégia kijelöli azokat az irányokat, amelyeket a fejlesztési források allokációja során is követni kell. Az egyik ilyen cél, hogy minden hazai kkv-nak legyen módja a szervezeti és technológiai megújulásra. A másik a kiemelt növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások célzott támogatása, a harmadik pedig a még kiszámíthatóbb gazdasági környezet megteremtése. A jövőben jóval kevesebb, de a vállalkozások szélesebb körét elérő, nagyobb összeghatárral bíró pályázati felhívást tervezünk közzétenni. Fontos ugyanakkor az is, hogy ezek a források kiszámíthatóan, negyedévente előre meghatározott keretekkel kerüljenek meghirdetésre. Más szóval: még inkább igyekszünk a jövőben partnerség alapú fejlesztéseket megvalósítani – mondta.
Az előadó nevesítette azokat a területeket is, ahol még idén újabb forrásokra pályázhatnak a kkv-k. Ilyen a kreatív ipar (10 Mrd Ft), az élelmiszeripar (5 Mrd Ft), a szabad vállalkozói zónákban működő mikro- és kisvállalkozások (5 Mrd Ft), valamint a műanyagipari technológia fejlesztése, alternatív anyagok kifejlesztése (10 Mrd Ft) keretösszeggel.
A fórumon a jelenlévő vállalkozók egyebek mellett azt kérték a jogalkotótól, hogy a pályázati határidők ne csak a pályázókra, de a kiírókra, illetve magára az Irányító Hatóságra is vonatkozzanak, csökkentsék tovább a bürokrácia mértékét, a támogatási intenzitás mértéke igazodjon még inkább a helyi viszonyokhoz, illetve, hogy hozzanak létre egy olyan honlapot, ahol az érdeklődő kkv-k minden felvetésükre záros határidőn belül érdemi választ találhatnak.
Petneházi Attila
