Pénz, de honnan? Roadshow a pénzügyi forrásokról
Kkv-k számára elérhető aktuális pénzügyi forrásokról, lehetőségekről szóló „Pénz, de honnan?” című roadshow rendezvény valósult meg a Hotel Lyciumban.
A növekedési ambíciókat tápláló kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségei álltak a Debrecenben megtartott regionális roadshow fókuszában, 2023. november 9-én.
Bár egyelőre csak az agrárium élvezheti az EU-támogatásokat (a többi EU-forrás lehívása még nem kapott zöld utat), már elkezdődött a felkészülés a Helyreállítási Alap pályázati kiírásaira. A Széchenyi Kártya Program Max+ alacsony kamatai még mindig nagyon jól kihasználhatóak, de idén már csak néhány konstrukció maradt elérhető. Az Exim Bank hitel- és tőkekonstrukciói is bő kínálattal, az inflációhoz képest alacsony kamattal vonzzák a fejlesztési forrást keresőket, a garancia, viszont-garancia segítséget kibővítik a kkv-k felé. Közvetlenül is lehet pályázni az uniós tagállamok vállalkozásainak az uniós finanszírozási programokra. Érdemes élni ezzel a kínálat adta eséllyel – mindezen lehetőségekről részletes tájékoztatást kaptak az érdeklődők a Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék kkv-döntéshozói számára megrendezett eseményen.
Dr. Kiss András, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságfejlesztési és innovációs osztályvezetője előadásában azt a témát járta körbe, hogy mire van szüksége a hazai és a régió vállalkozóinak a versenyképességük megőrzése érdekében. – Várhatóan 2024 a gazdasági növekedés éve lesz, hacsak a külső körülmények tovább nem romlanak – vallják a hazai és az uniós politika formálói. A már itt lévő tőkebefektetések jó része jövőre „termőre is fordul”, ami még inkább kiélezi majd a küzdelmet a képzett munkaerő iránt. A hazai kkv-knak muszáj a hatékonyságuk javítása irányába fordulni, mert csak így lesznek képesek a külföldi multikkal bármiféle partnerségre. Nézzük a legfőbb kihívásokat! Alacsony a munkanélküliségi ráta, ami ugyan jó, de veszélyeket is rejt magában. 600 ezer honfitársunk semmilyen szakképzettséggel nem rendelkezik, őket nehéz a munka világába visszaterelni. Ezzel együtt a segéd-és a betanított munka leértékelődik, hiszen gátjai a versenyképességünk javításának. A betelepült külföldi cégek a magyar beszállítói piacra is kihívást jelentenek; egy nyíregyházi multi felmondta a magyar beszállítójával a szerződést és egy kínaival kötött újat, tekintve, hogy utóbbi 3D nyomtatási technikával hamarabb és olcsóbban állítja elő a kért szerszámokat. A digitalizáció, a robotizáció és a mesterséges intelligencia már ma is a valóság, amire nem lehet elég korán felkészülni. Tehát lesz forrás, de végig kell gondolni, hogy mit fejlesztenek, mibe fektetnek – fogalmazott az osztályvezető, felsorolva mindazon szolgáltatásokat, melyekért érdemes kamarai tagnak lenni.
Zónai Roland projektmenedzser, az Európai Unió Szellemi Hivatalától (EUIPO) előadásában kiemelte, hogy hazánkban csupán a vállalkozások 3,4 százaléka rendelkezik valamilyen szellemi tulajdonhoz kapcsolódó oltalommal. Pozitív példaként a Tesla-t említette: ennek a járműgyártó világcégnek a tárgyi eszközei csupán a teljes vállalati érték 5 százalékát teszik ki, miközben a tőzsdei kapitalizációja nagyobb, mint a többi nagy járműgyártó konszernné összesen.
Csépány Zsuzsa a Goodwill Consulting Fejlesztési Tanácsadó Kft. regionális igazgatója elmondta, hogy az európai uniós források hiányában továbbra is szinte kizárólag olyan források állnak a vállalkozások rendelkezésre, amelyeket a magyar állam finanszíroz, vagy előfinanszíroz.
Petneházi Attila
