Rácz Róbert: a cél a magyar munkaerő foglalkoztatása
haon.hu – 2024.10.31. A munkaerő-kínálat bővítéséről és fejlesztéséről tanácskoztak csütörtökön a szakértők a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBKIK) székhelyén. Az eseményen két GINOP Plusz projekt megnyitóját tartották, amelyek közel 14 milliárd forint értékben járulnak hozzá a 15 és 64 év közöttiek piacképes foglalkoztatásához Hajdú-Biharban.
– Jelenleg abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy Hajdú-Bihar vármegye, és kiváltképp Debrecen dinamikusan fejlődik, de ez nem jelenti azt, hogy nincsen dolgunk, hanem csak más feladataink vannak, mint a többi régiónak. Az összefogásra különösen nagy szükség van ezekben a hónapokban, hiszen a hozzánk érkező nemzetközi befektetők egyszerre hoznak lehetőségeket és veszélyeket is, megjelenésükkel elindult egyfajta munkavállalói népvándorlás a vállalatok között – mutatott rá a csütörtöki projektnyitó rendezvényen Skultéti Éva, a HBKIK főtitkára. Elmondta, a kiemelt stratégiai fontosságú GINOP-projektek a munkaerő-kínálat bővítésre, valamint az ifjúság foglalkoztatására fókuszálnak, hogy olyan munkavállalókat képezzenek a vármegyében, amilyenekre a piacra szüksége van és szüksége lesz az elkövetkező években.
Közel 14 milliárd forint jön a GINOP révén
Rácz Róbert főispán úgy fogalmazott, Hajdú-Biharban mindig süt a nap a térség hiperszonikus gazdasági fejlődése miatt. – Ezerszám nőnek a földből a munkahelyek és várják a munkaerőt, közben jelenleg 16-17 ezerre tehető a vármegyében a regisztrált álláskeresők száma. Maguktól nem tudnak ezek a felek találkozni, ezeken a programokon keresztül ezt a távot szeretnénk áthidalni és csökkenteni – fejtette ki. Ismertette, a 15-29 év közöttiek elhelyezkedését segítő projekt 7,945 milliárd forint összegű vissza nem térítendő európai uniós támogatást kapott, míg a 30 és 64 év közöttiek fejlesztésére koncentráló pályázat 5,926 milliárd forintot nyert el. – A pályázati pénzekből ösztönözzük a munkavállalókat, hogy meginduljanak a munkaerőpiac irányába, a munkaadókat pedig arra, hogy fogadják őket, ehhez minden félnek ki kell lépni a komfortzónájából – tájékoztatott.
Rácz Róbert azt is hangsúlyozta, a cél a magyar munkaerő foglalkoztatása, hiszen helyben elérhetők, itt élnek, ezért a foglalkoztatásuk béren kívüli költsége olcsóbb, könnyebb és észszerűbb a munkáltatók számára.
– Az uniós átlaghoz képest a magyarországi foglalkoztatási-, aktivitási- és munkanélküliségi ráta jobb eredményeket mutat 2024 második negyedévében – tájékoztatott Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Kifejtette, a kormányzat célkitűzése az, hogy a 20 és 64 év közötti népesség foglalkoztatási rátája 2030-ra elérje a 85 százalékot: ez a mutató 2010 óta 62 százalékról mára 81 százalékra emelkedett. – Az elmúlt évek gazdasági növekedésének eredményeként nem a munkanélküliség, hanem a munkaerőhiány jelenti az egyik legfőbb kihívást. A potenciális munkaerő-tartalék mozgósítására támogatjuk az álláskeresők képzéseit, a nem tanuló és nem dolgozó fiatalokat, valamint az 55 év feletti munkanélküliek és inaktívak elhelyezkedését – sorolta az államtitkár.
Fotó: HAON/Kiss Annamarie
