Hallgatói munkaszerződéssel képzőknek

A duális képzésen, valamint a gyakorlatigényes alapképzési szakokon kötelező szakmai gyakorlaton a hallgató kizárólag a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződéssel vehet részt. A gyakorlatigényes alapképzési szakokon ez minimum hat hét egybefüggő gyakorlatot jelent, duális képzés esetén viszont a teljes képzési időt felöleli.

A hallgatók munkavégzésének részletes feltételeit és a hallgatói munkaszerződés tartalmát a 230/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet határozza meg.

A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni a 230/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet 17. §-ában foglalt eltérésekkel.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 4.12 pontja alapján adómentes a felsőoktatási törvény szerinti hallgató részére nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész.

A hallgatói munkaszerződés alapján a hallgató foglalkoztatása során

• éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el,
• a hallgató napi munkaideje nem haladhatja meg a nyolc órát,
• munkaidőkeret alkalmazása esetén legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni,
• a hallgató számára legalább tizenkét óra tartalmú napi pihenőidőt kell biztosítani,
• próbaidő nem köthető ki,
• a Munka Törvénykönyvének az egyenlőtlen munkaidő-beosztásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.

A gyakorlati képzést szervező köteles felelősségbiztosítást kötni a felsőoktatási duális szakképzésben részt vevő hallgató javára.

A nemzeti felsőoktatási törvény értelmében a hallgatói munkaszerződés alapján a hallgatót a felsőoktatási duális képzési ideje alatt díjazás illeti meg. A felsőoktatási duális képzésben a tanulásért is fizetés (díjazás) jár, a havi juttatást nem csak a gyakorlati hetek alatt, hanem a szorgalmi időszakban is kapják a hallgatók, ugyanis a felsőoktatási intézmény és a vállalat csak olyan feltétellel köthet együttműködést, amely szerint a gazdálkodó szervezet a felsőfokú duális képzés teljes idejére köteles díjazásban részesíteni a hallgatót.

A díj mértéke legalább havonta a kötelező legkisebb munkabér (azaz minimálbér) 65%-a, amelyet – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizet. Ettől az összegtől természetesen több is fizethető a hallgató részére.

Az adómentes jövedelemnek nem minősülő díjazást (azaz a minimálbért meghaladó részt) azonban már személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli. Mivel a munkavégzés hallgatói munkaszerződés alapján történik, az adóköteles jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap része.

Adókedvezmény meghatározása

2021. január 1-jétől a bruttó kötelezettség mind a hatályos és kifutó tanulószerződésekre, mind pedig az új szakképzési munkaszerződésekre vonatkozóan csökkenthető hallgatónként a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti felsőoktatási duális képzés arányosított alapnormatívája alapján az egynapi mérték és az adóévben ténylegesen teljesített képzési napok számának szorzataként.

Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény szerint az adókedvezmény meghatározásához szükséges alapnormatíva összege – a felsőoktatási duális képzés esetén – 650 000 forint/fő/év. (Figyelem! Az alapnormatíva kifejezés az új Szkt.-ban az Nftv. szerinti duális képzésre vonatkozik!)

Az Nftv. szerinti felsőoktatási duális képzés esetén az alapnormatíva alkalmazandó súlyszorzója:

– a szociális munka alapképzési szakon és a gazdaságtudományok képzési területen 3,60,

– a műszaki, informatika, az agrár- és a természettudomány képzési területen 4,81.