Tájékoztató elektronikus fizetési lehetőség megteremtésére vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatosan
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: kereskedelmi törvény) egy új, 5/F § -sal gazdagodott, mely rendelkezés 2021. január 1. napjától lépett hatályba.
5/F. § * A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban NGM rendelet) 1. §-a szerinti kereskedő köteles biztosítani a fogyasztó számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását.
Ez a rendelkezés egyértelműen a kereskedelmi törvény szerinti kereskedőkre vonatkozik, így nem terjed ki a hatálya azokra az egyébként szintén pénztárgép használatára kötelezett adózókra, melyek nem tartoznak a kereskedelmi törvény szerinti kereskedők közé.
A kereskedő fogalmát a kereskedelmi törvény 2. §-ának 11. pontja határozza meg, melyhez figyelembe kell venni a 2. § 5., 9., 10., 13., 18., 30. és 36. pontjaiban foglalt fogalmi meghatározásokat is:
A Kereskedelmi törvény fogalom meghatározásai:
5. forgalmazás: kereskedelmi tevékenység keretében valamely termék értékesítése, fogyasztás vagy használat, illetve igénybevétel céljára ellenérték fejében történő rendelkezésre bocsátása;
9. kereskedelmi tevékenység: kis-, illetve nagykereskedelmi tevékenység, valamint kereskedelmi ügynöki tevékenység;
10. kereskedelmi ügynöki tevékenység: olyan tevékenység, amelynek keretében a kereskedő más javára termékek, szolgáltatások eladására vagy vételére tárgyalásokat folytat, és azokra megbízás alapján szerződést köt;
11. kereskedő: aki kereskedelmi tevékenységet folytat;
13. kiskereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is;
18. nagykereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbforgalmazása és az ezzel közvetlenül összefüggő raktározási, szállítási és egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtása kereskedő, feldolgozó részére, ideértve a nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárló tevékenységet is;
30. vendéglátás: kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő forgalmazása, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is;
36. fogyasztó: a fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti fogyasztó;
A fogyasztóvédelemről szóló törvény szerint fogyasztónak minősül az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje, továbbá ugyancsak fogyasztónak minősül a fentieken túlmenően az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás is, amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.
Az NGM rendelet 1. §-a szerinti kereskedő:
Kereskedőnek minősül az a vállalkozó, aki az NGM rendelet 1. számú mellékletben meghatározott tevékenysége során nyugtaadási kötelezettségét kizárólag pénztárgéppel teljesítheti. (Az érintett melléklet teljes terjedelmében a tájékozató végén található.)
Ezek alapján tehát az a kereskedőnek minősülő vállalkozó, akinek a tevékenysége az NGM rendelet 1. sz. mellékletben megtalálható, köteles pénztárgépet üzemeltetni és gépi nyugtát adni. A 2020. január 1-től érvényben lévő Kereskedelmi törvényi rendelkezés ezen gazdasági szereplőkre vonatkozik, nekik kell tehát biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét is.
Tekintettel arra, hogy a pénztárgéppel történő nyugtaadásra kötelezett személyek köre egy, már régebb óta érvényben lévő szabály, ezért a vállalkozók többnyire tudatában vannak annak, hogy az NGM rendelet hatálya alá tartoznak-e vagy sem. A 2021. január 1-től hatályba lépő új rendelkezés hatályával kapcsolatosan mindezek alapján rögzíthető, hogy azon vállalkozóknak, akik pénztárgépes nyugtaadásra kötelezettek biztosítaniuk kell az e-fizetési lehetőséget is.
Az elektronikus fizetés lehetősége:
Igen fontos, hogy a Kereskedelmi törvény 5/F §-a NEM az úgynevezett POS terminál üzemeltetését teszi kötelezővé, hanem általános jelleggel az elektronikus fizetési lehetőség megteremtését. A rendelkezés POS terminállal való összemosódása vélhetően annak köszönhető, hogy jelenleg ez a legelterjedtebb ilyen jellegű fizetési lehetőség, így az érintettek leegyszerűsítve ezzel az eszközzel azonosították az új szabályt.
Az elektronikus fizetési lehetőségre vonatkozó kötelezettség általános jelleggel úgy fogalmazható meg, hogy a kereskedőknek legalább egy, nem készpénzes fizetési lehetőséget kell adniuk, ami lehet bankkártyás fizetés, valamilyen applikáció alkalmazása (pl. SimplePay, SoftPOS), azonnali átutalás (pl. QR-kódos) fizetés, vagy más, az azonnali fizetést/utalást egyszerűsítő, könnyítő alkalmazások és megoldások. A Kamara is elsődlegesen a kifejezetten erre az egyszerű fizetési célra fejlesztett megoldásokat javasolja. Mindezeken kívül a jövőben további technikai megoldások is várhatók, mivel az érintett vállalkozások folyamatosan újabb és újabb fejlesztéseket hajtanak végre.
A tavalyi évben bevezetett rendelkezéseknek köszönhetően mára a belföldi átutalások azonnali jóváírására minden pénzintézet köteles. Ez teremti meg az alapját annak, hogy az azonnali fizetést tovább lehet terjeszteni, illetve általános jelleggel kötelezővé lehetett tenni. A fentebb sorolt applikációk, megoldások lényege, hogy az egyes tranzakciókat leegyszerűsíti a vevőnek és csak egy sima jóváhagyás erejéig igényli a közreműködését. Ezen megoldások mindegyikére igaz, hogy a háttérben továbbra is egy pénzügyi tranzakció, egy átutalás áll, mely során a vevő egyenlegét megterheli a vásárlás összegével a bank és azt átvezeti az eladó számlájára.
A fent hivatkozott törvényjavaslat indoklását a Pénzügyminisztérium a kormany.hu weboldalon az alábbiakkal egészítette ki:
„A magyar családokat és az egész lakosság egészségét védi az, hogy ahol van online pénztárgép, ott 2021-től elektronikusan is lehet fizetni. A készpénzen ugyanis – a WHO vizsgálata szerint – a koronavírus akár kilenc napig is életképes maradhat. Az intézkedés a mintegy 60 ezer vállalkozásnak sem jelentene plusz terhet, hisz a kötelezettségnek nemcsak POS terminállal, hanem az azonnali utalás biztosításával is eleget tehet.”
A szabályozás alapján a kormány nem preferál egyes fizetési módokat, hanem a piacra bízza, és ezáltal fokozza is a versenyt a fizetési megoldást biztosító bankok, fizetési szolgáltatók, fizetési megoldás szállítók között. Tehát a kereskedők választhatnak, hogy mely elektronikus fizetési megoldás bevezetése a legkedvezőbb számukra, illetve a vásárlóik számára. A kártyás fizetés, az azonnali fizetésre épülő új fizetési megoldások, de akár az elektronikuspénz alapú digitális pénztárca megoldások biztosítása egyaránt elfogadható a szabályozási tervezet szerint.”
Melléklet: az NGM rendelet 1. sz. melléklete
- melléklet a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelethez*
Nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel eleget tenni kötelezettek köre
Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:
a) a gyógyszertárak,
b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08
1. a 45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási,
2. a 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi,
3. a 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási,
4. a 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi,
5. 49.32 szerinti taxis személyszállítási,
6. az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtási),
7. az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatási),
8. 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási,
9. a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési,
10. 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag plasztikai sebészeti,
11. 93.29 szerinti m.n.s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag táncteremi, diszkó működtetési,
12. a 95.1-95.2 szerinti javítási,
13. 96.01 szerinti textil-, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási,
14. 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási, és
15. 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:
ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
bc) az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
bd) a termelői borkimérés,
be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,
c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek, a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.
