Üzleti központok a fókuszban

Vidéki nagyvárosaink kiemelkedő jelentőséggel bírnak az ország gazdasági életében, az egyes régiók innovációs és üzleti központjaiként működnek. Éppen ezért 2025-ben ismét megrendezik a Portfolio vidéki gazdasági fórumait, első állomásként idén Debrecenben jártak.

Fontos a stabilitás

A június 4-i rendezvény kapcsán elhangzott, hogy a stabilitás megtartása és a versenyképesség javítása folyamatos célja egy vállalatnak, mérettől és iparágtól függetlenül. A finanszírozási lehetőségek, az energiahatékonysági programok, a pályázatok, a munkaerőpiac megértése, a digitalizációs fejlesztési lehetőségek megismerése és átlátása mind ezt a célt szolgálja. A Kelet-magyarországi gazdasági fórum az aktuális gazdasági és pénzügyi helyzetkép és összefüggések bemutatásával, a rendelkezésre álló lehetőségek felsorakoztatásával kívánja támogatni a helyi és régiós gazdasági társaságokat – mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat, nagyvállalatokat – a megalapozott üzleti döntéshozatalban, a nehézségek áthidalásában, a hatékonyság és versenyképességük növelésében.

Hogyan néz ki a magyar gazdaság pályája a következő időszakban; hogyan alakulhat a forint árfolyama és milyen inflációs kilátásokkal tervezhetünk? Hogyan lehet áthidalni a térségi béremelkedésből, költségnövekedésből adódó kihívásokat és hogyan érdemes ezzel együtt a vállalatok működési hatékonyságának javítására fókuszálni? Hogyan tudnak ebben segíteni az elérhető vagyonkezelési módok, finanszírozási források, kormányzati támogatási és vállalkozásfejlesztési lehetőségek, az energiabeszerzési módszerek és a digitalizáció növelése? Ezekre a kérdésekre kaphatott választ, aki részt vett a június 4-i gazdasági fórumon.

Dr. Papp László, Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy a város az utóbbi tíz évben egy komoly, hazai és közép-európai mércével is látható gazdasági fellegvárrá nőtte ki magát. „Tudatosan használjuk a gazdasági centrum megnevezést, hiszen nem egy szimpla iparosítási folyamat zajlik Debrecenben, hanem a városnak gazdasági értelemben vett átpozicionálása. A nagy ipari beruházások mellett a kkv-kra is figyelünk, amikor ugyanolyan fejlett infrastruktúrához juttatjuk őket, mint az ipari parkjainkba betelepülő nagyvállalatokat. A fő kérdés az, hogy mennyivel lett ettől a plusz invesztíciótól versenyképesebb, innovatívabb a hazai kkv-szektor? Fontos feltenni a kérdést, hogy honnan érkezik a pénz, de legalább ilyen fontos kérdés az, hogy honnan érkezik a tudás a kis- és középvállalati szektorba? E nélkül ugyanis nehéz lesz bekapcsolódniuk az ide érkező multik termelési láncaiba. A partnerség nélkülözhetetlen kicsik és nagyok között – fogalmazott a városvezető.

Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős helyettes államtitkára „Kormányzati intézkedések és célok a háború és vámháború árnyékában” című előadásában arra helyezte a hangsúlyt, hogy óriási a bizonytalanság a világban, nem lehet tudni, hogy amit ma Amerika bejelentett, az holnap is érvényes lesz-e még. „Idehaza a növekedés motorja jelenleg egyedül a fogyasztás, az egy lábon állás azonban hosszabb távon komoly veszélyeket hordoz. Beruházási fordulatra van szükség. A vámháború miatt világszerte rengeteg vállalat elhalasztotta a fejlesztéseit, beruházásait, sok helyen máig érvényben van a beszerzési stop. Magyarországon egyedül a szolgáltató ágazat – azon belül is elsősorban a turizmus – tudta valamelyest ellensúlyozni a termelési szektor visszaesését. Miután a külső gazdasági környezet alakulására nincs ráhatásunk, a belső gazdasági környezetből kell megpróbálni kihozni a maximumot. Ezt célozza az az éles beruházási fordulat, melynek révén például a lakossági otthonfejlesztések elmozdulni látszanak a holtpontról. A többi gazdasági terület élénkülésére – az energetika kivételével – azonban még várni kell” – fogalmazott óvatos optimizmussal a politikus.

Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a kamara szerepét taglalta a gazdasági életben, a térség gazdasági helyzete és kilátásai tükrében. „Minden kormányzati segítség jól jön a nehéz helyzetben lévő gazdasági szereplőknek, de a gólt a vállalkozóknak kell belőni. Lehet bért emelni és hasonlókat, de annak a fedezetét a vállalkozónak kell megtermelni. Probléma, hogy néhány kivételtől eltekintve Magyarországon nincs igazán jelentős nemzeti vállalkozás. Megkérdeztünk vállalkozókat arról, hogy szerintük mi a legfőbb akadálya a versenyképességüknek, a növekedésüknek és a következőket említették: piac, szakképzett munkaerő, adminisztráció, infláció, euró-forint árfolyam és forráshiány. A megoldás alapfeltétele a beruházások újraindítása, az, hogy a járműipar mellett más iparágak (élelmiszeripar, gyógyszeripar, turizmus) felé is kell nyitni. Ezekhez forrás kellene, csakhogy nemzeti forrás alig van, az uniós források se jönnek a kívánt ütemben, ezért az olyan kiemelten kedvező finanszírozási források, mint a kamara által támogatott Széchenyi Kártya Program, vagy a Demján Sándor Program, felértékelődnek. Hajdú-Bihar tavaly a beruházások terén dobogós helyen végzett. Munkatermelékenység terén is van még hová fejlődni, hiába dolgoznak többen, a hatékonyságunk nem az igazi. A tanulást, a fejlesztést, az innovációt nem lehet megspórolni. És akkor még nem is szóltunk a demográfiai helyzetről, ami ugyancsak kétségbeejtő…”- mondta.

Délután kerekasztal-beszélgetések is gazdagították a rendezvény programját. A III. szekció panelbeszélgetésén, amely a vállalkozások működését leginkább befolyásoló makrogazdasági és munkaerőpiaci tényezőket helyezte reflektorfénybe, kamarai tagjaink is részt vettek. Máté Sándor, a Máté & Nagy Bt. ügyvezetője, a HBKIK alenöke, és Uzonyi Imre, a NAGÉV Kft. ügyvezetője, a HBKIK Hajdúböszörményi Szervezetének elnökségi tagja is megosztották tapasztalataikat, beszámoltak a legjobb megoldásaikról, amelyek hasznos tudást jelenthetnek más vállalatvezetők számára is.

Petneházi Attila