Van még remény: megmenthető az építőipar az árak durva elszállásától
A hazai építőipar elindult egy olyan közös úton, ami a fejlődés mellett tette le a voksát. A közeljövőben az újrahasznosítható és a klímaváltozás szempontjából kevésbé káros anyagokból megépülő, energiahatékonyabb és emberbarát épületeké a főszerep, amelyek ráadásul segítenek mérsékelni az elszálló költségeket, a drasztikus áremelkedést.
Egy innovatív és környezetbarát építőipar felállítását támogatja a Greenology Zöldinnovációs Fenntarthatósági Tudásközpont, amelynek legújabb kutatásait négy könyvben foglalták össze, ezeket a mai napon mutatták be.
A Tudásközpont első nagy projektje (Zöld építésgazdasági innovációs labor) keretében két nagy kutatásra került sor: Energiahatékony és zöld építésgazdaság, valamint a Klíma és fenntarthatóság az építésgazdaságban. A kutatások eredményeit összefoglaló könyvek bemutatására egy tudományos konferencia keretében került sor. Dr. Boros Anita, a Greenology Zöldinnovációs Fenntarthatósági Tudásközpont vezetője nyitóelőadásában lemondta, hogy ha a jelenlegi aktivitásunkat tovább folytatjuk, akkor nemcsak 3-4 Celsius fokos melegedésre számíthatunk az átlaghőmérsékletben, hanem szélsőséges időjárásra és természeti katasztrófákra.
Az ismert kutatások alapján ha csupán 1 Celsius fokot emelkedik az átlaghőmérséklet, akkor is 100%-kal nő az árvíz kockázata, ha ez 2 Celsius fok, akkor már 170%-kal. Mindeközben a szárazsággal is szembe kell néznünk, 2 Celsius fokos átlaghőmérséklet-növekedés estén 410 millió városi lakost fog ez érinteni 2100-ra. Ha mindez nem lenne elég, a következő 5 évben hőhullámok sújtanak majd, ami több milliárd embert is érinthet a hőmérséklet emelkedésével, de hatással van a zöld és az épített infrastruktúrára is – mondta el a tudásközpont vezetője, majd sor került a négy könyv bemutatására, amely a kutatások eredményeit, a fenntartható építésgazdaság kritikus területeit foglalja össze.
Trendek és megoldások a zöld építésgazdaság területén – I. rész – A green retrofit
Az első kötetet, amely az épületfelújítások fenntarthatósági szempontokat is érvényesítő, új szemléletének alapjait fekteti le, Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke mutatta be, és elsőként a green retrofit egyik rövidebb definícióját ismertette. A green retrofit zöld feljavítást/modernizálást jelent, értelmezhetjük úgy, hogy az adott egység élettartalma megfiatalodik. Az eljárás lehet készülékcsere, nyílászárócsere, megújuló energiatermelés kialakítása, de egy meglévő épület gazdasági, társadalmi és környezeti fejlesztése és városszövetbe való illesztése is. Minden esetben igaz rá, hogy hatása van a környékre, élővilágra, a természeti értékekre.
Miért fontos a meglévő épületállomány modernizálása? Az EU klímastratégiája 110 millió épület felújítását követeli meg a következő évtizedekben. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi csupán 1-2%-os felújítási rátát Európa-szerte kétszeresére kell növelni, miközben az épületek energiahatékonyságán is javítani szükséges. – mondta el Dr. Kovács László, majd példaként az Eiffel Műhelyházat – az Opera új művészeti központját említette, mint a green retrofit egyik már megvalósított épülete.
Uniós szinten a meglévő épületállomány körülbelül 97%-a jelentős korszerűsítést igényel a 2050-es szén-dioxid-mentesítési célok elérése érdekében és becslések szerint a meglévő épületállomány nagyjából 80 százaléka még 2050-ben is jelen lesz. Ez azt jelenti, hogy az új épületek építése mellett lényegesen meghatározóbb a meglévő épületállomány megújítása. A kutatás rámutatott, hogy egy épület életciklus-hosszabbításának környezeti hatása kisebb, mint az új építés és a bontás. A kötet szerint a leggyakoribb green retrofit projektelemek a fűtési és szellőzési rendszer korszerűsítése, a vízvezeték-fejlesztések, a különböző berendezések, készülékek cseréje, a nyílászárók korszerűsítése, illetve a megújuló energiarendszerek alkalmazása. A kötet szerzői rámutattak arra is, hogy a green retrofit jellegű beavatkozások például a hatékonyságnövelő technológiák révén csökkentik a víz használatot, az energiaszükségletet, a levegőszennyezést, a zajkárokat, elősegítik a hulladék mennyiségének a mérséklését, a(köz)tisztasági költségek mérséklését, a zöldfelületek növelését, a közlekedési környezetterhelés csökkentését, az energiapazarlás mérséklését (például a falazat hűtése, fűtése révén). A kötet iránymutatást nyújt mindenki számára, aki szeretné a meglévő épületét felújítani, illetve azoknak a településvezetőknek, akik településrészek vagy települések fenntarthatósági szempontú megújításában és az egyes fenntarthatósági komponensek együtthatóinak fokozásában elkötelezettek.
II. rész – A moduláris építészet
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke a kötet második részét mutatta be, amely a moduláris építészeti tapasztalatokat gyűjti össze és operatív javaslatokat tesz többek között arra vonatkozóan is, hogy milyen szabályozási környezetre lenne szükség Magyarországon a moduláris építkezések elterjedéséhez.
A moduláris építészet átalakítja a munkaszükségletet, amellett, hogy munkavédelmi szempontból is sokat segít. Az egész világunkat átalakítja, a tervezéstől, az üzemeltetésen át, egészen a lebontásig. A modulokat már most úgy tervezik, hogy azok az újrahasznosítás szempontjából is megállják a helyüket.
Soha nem volt ennyire fontos ez a témakör mint most, amikor az építőipari anyagokkal kell spórolnunk. Kevés anyaggal kell dolgoznunk, minél kevesebb hulladékot termelve és helyi, hazai anyagokat használva. – tette hozzá Koji László.
Az építési szektornak jelentős a környezeti lábnyoma, amely számos területen érzékelhető, közülük az egyik legfontosabb az épületek építéséhez szükséges nagy mennyiségű nyersanyag és alapanyag. Ezek beépülve az épületekbe jellemzően hosszú ideig ott is maradnak, vagyis nem kerülnek vissza az anyagkörforgásba. Az építkezéseknek ugyanakkor nemcsak a nyersanyag igénye jelentős, hanem számos más terhelési mutatója is, ezért a kutatás hangsúlyozza, hogy amikor az építési ágazat környezeti hatásait, zöldítési lehetőségeit vagy fenntarthatóbbá tételét vizsgáljuk, akkor a kapcsolódási pontok teljes vertikumát érdemes górcső alá vonni. A moduláris építészet kétségtelenül egy olyan innovatív megoldásnak minősül a hazai építésgazdaság területén is, amelynek számos technológiai megvalósítása már elérhető nálunk is. Ez a fajta építési mód jóval kedvezőbb mutatókkal tud rendelkezni, mint a hagyományos építés: gyorsabb és biztonságosabb a kivitelezés folyamata, magasabb minőség garantálható az elemek építési helyszínen kívüli, erre szakosodott üzemekben való előállítása során, a kész elemek összeszerelése révén javíthatók a kivitelezés során a munkakörülmények, csökkenthetők a munkavédelmi kockázatok. Szintén nem elhanyagolhatóak a technológia pozitív környezeti hatásai sem, melyek az építmény életciklusának összes fázisát érintik. A megvalósult projektek elemzése alapján kimutatták, hogy a moduláris megközelítéssel közel 50%-kal csökkenthető a kivitelezési idő és közel 20%-kal alacsonyabb költségek várhatóak.
III. rész – Innovatív építőanyagok, termékek, technológiák
Rigó Csaba, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a harmadik kötet bemutatása során elmondta, hogy másfél év elhalasztott kereslete zúdult rá tavaly az építőiparra, amit a háború most még tovább fokozott. Az építőipari anyagok drágulása komoly gondokat okoz a magánépítkezéseknél, illetve a közbeszerzési beruházásoknál is, amik 60%-ot tesznek ki az építőipar teljes megrendelésállományán belül. Utóbbiaknál a szerződések nem teszik lehetővé, hogy 15%-nál jobban dráguljon a beruházás, ami lehetetlen helyzeteket eredményez egy ilyen környezetben. Ez is mutatja, hogy az energiahatékonyság, a zöld megoldások most különösen fontosak, és kordában tarthatják a költségek elszállását.
Ha sokkal drágább egy beruházás, akkor az üzemeltetés is drágább, a hitel költségei is emelkednek, mindezek a profitra is hatással vannak. Tehát azok a hosszú távú megoldások, amelyek segítenek a költségek alacsonyan tartásában, létérdekek. – mondta el a szakértő, majd konkrét példával ismertette, hogy a helyettesítő termékek feltárása mennyire lényeges pont. A tavalyi drasztikus áremelkedést az építési fa piacán világgazdasági folyamatok generálták, Magyarország erősen ki van téve a külső hatásoknak, hiszen a fa nagy része importból származik, ráadásul többségében Ukrajnából, ami a jelenlegi helyzetet súlyosbítja. Ami viszont kedvező, hogy a fafajok között egyre bővülő helyettesítési lehetőségek vannak. A Soproni Egyetem kutatásai előrehaladottak ebben, ők nyárfára cserélték a faipari anyagokat. Az ilyen beavatkozások támogatásában az államnak is fontos szerepe van, nem kell várni a visszarendeződésig, helyette az innovációval orvosolni lehet a problémát.
Rigó Csaba ismertette, hogy a kötetben az innováció, a vízió és a kísérletezés a három fő hívószó és az építőipari innovatív megoldások hatásait mutatja be a könyv.
Napjainkban a fő építőipari innovatív trendek közé tartozik többek között az épületinformációs modellezés alkalmazása, az építőrobotika és a fejlett, környezetbarát építőanyagok használata, melyekre számos kitűnő példát, jó gyakorlatot mutatnak be a szerzők a fejezetekben. Emellett az építési tevékenység építési helyszínről, részben a gyártóüzembe való áthelyezése révén, a moduláris építés is ebbe a körbe sorolható. A Covid-19 világjárvány új építési módok iránti igényt teremtett, amelyek már fokozottan figyelembe veszik a munkavállalók biztonságát és az ehhez kapcsolódó szabályozási környezet fejlesztését is, ezért az építőipar egyre több innovációt alkalmaz többek között az előregyártás, a munkavállalók biztonsága és az építőrobotika területén is. Ahogy a kötet szerzői bemutatják, az innovációk egy jelentős része, vagy célzottan a környezeti teljesítmény javítását, a karbonlábnyom csökkentését célozza, vagy közvetve járul hozzá ahhoz. A pozitív környezeti hatások sokrétűek lehetnek és az építési folyamat teljes életciklusában jelentkezhetnek. Hozzájárulhatnak a primer erőforrásigény csökkentéséhez, a szállítási távolságok és ezzel együtt a szállításokhoz kötődő környezeti terhek csökkenéséhez, hatékonyabb és környezetbarátabb gyártási technológiákat eredményezhetnek, javíthatják az épület komfortját, energetikai jellemzőit, hozzájárulhatnak az épületben lakók, dolgozók egészségi állapotának megőrzéséhez, javításához. A használati fázis után az esetleges bontás során nagyobb lehetőség nyílik általuk a kibontott anyagok újrahasználatára, vagy éppen hasznosítására, azaz a körforgásos gazdaság megvalósítására. Az innovatív megoldások gyakorlati elterjedéséhez természetesen kellő tőke, befektetői szándék és megfelelő know-how is szükséges, ahogy azt a szerzők ki is fejtik a fejezetekben. Ehhez kapcsolódik szorosan a különböző, innovatív anyagokkal és technológiákkal történő kísérletezés. Innovatív újrahasznosítás a zöld építésgazdaság területén című kötet.
Dr. Puskás Sándor, Közbeszerzési Hatóság Döntőbizottságának elnöke elmondta, hogy az épületek gazdaságosabbá tétele nagyon fontos prioritássá vált az elmúlt években, különös tekintettel arra, hogy a bontásra ítélt épületekből kinyerhető anyagokat hogyan lehet az új építkezéseknél felhasználni. Az ágazat jelentős hulladékkibocsátást generál, viszont ennek enyhítésére számos módszert dolgoztak ki, és jelenleg is zajlanak kutatások ezzel kapcsolatban. A könyv ezek eredményeiről is számot ad, valamint a keletkező hulladékok körforgásba vezetőségének lehetőségéről is.
Hulladékgazdálkodás tekintetében a keletkező hulladék mérséklése alapvető fontosságú, a kötet rámutat, hogy ez egy tudatos, egymásra épülő tevékenységet kell, hogy jelentsen a folyamat elejétől a végéig, vagyis az előállítótól a felhasználón keresztül az újrahasznosító személyéig. Ha valakinél hiányosság van, akkor az egész folyamat borulhat. – hívta fel a figyelmet Dr. Puskás Sándor, aki hozzátette, hogy a kötet azt is rögzíti, hogy az 1900-as években kevesebb mint napi 0,3 millió tonna volt a globális szilárdhulladék-termelési ráta, ez 2010-re 3,5 millió tonnára nőtt, míg 2025-re duplázódás, 2100-ra meg fog háromszorozódni.
Az energiahatékonysági kérdések mellett szintén fontos környezetvédelmi kérdés, hogy milyen módon lehet a bontásra ítélt épületekből kinyerhető alapanyagokat ismét felhasználni az új építkezések vagy a régi épületek rekonstrukciója során, vagy, ha az újra használat lehetősége nem adott, hogyan lehet ezeket az anyagokat hasznosítani. Az építés környezeti hatásai rendkívül szerteágazóak, az ágazat igen energiaigényes és egyúttal jelentős hulladék-kibocsátású. Ezeknek a kedvezőtlen jellemzőknek az enyhítésére számos módszer került kidolgozásra, melyek meg is jelennek e könyv sorai közt. Jelen kötet kiemelten az építésgazdaság hulladékkeletkezésének csökkentési megoldásaival, a keletkező hulladékok körforgásba valóvezetésének lehetőségeivel foglalkozik. A hatékony hulladékgazdálkodás egyik alapvető rendeltetése a keletkező hulladék mennyiségének a mérséklése. Az építési-bontási hulladék jelentős részét jelenleg nem használják fel újra vagy nem hasznosítják újra, hanem hulladéklerakókban végzi, nem egyszer illegálisan. Az elérhető statisztikai adatok megítélését az is nehezíti, hogy számos esetben az építési-bontási hulladék újrahasznosításának körébe eltérő tevékenységeket sorolnak, a bontási hulladék földmunkákhoz, útépítéshez, vagy talajminőség javítóként kerül beépítésre. A hulladékstátusz megszűnése az építési-bontási hulladék tekintetében is kiemelt jelentőséggel bír, amelyhez elengedhetetlenek az egyértelmű szabályozói kritériumok, melyre e kötet szerzői is kitérnek. Itt fontos megemlíteni az életciklus-szemléletet, az épületek életciklusát a legtöbb szakirodalmi forrás négy fő szakasz mentén elemzi. Ezek az építőanyag gyártás, az épületek építése vagy felújítása, az üzemeltetés, végezetül az utolsó szakasz az épület lebontása az életciklusa végén, melyet aztán az alapanyagok újrahasznosítása és újrafelhasználása révén egy újabb életciklus követ(het). A könyv szerzői kitérnek emellett arra is, hogy az építési és bontási hulladék újrahasznosításának egyik akadálya, hogy gyakran hiányoznak azok a megfelelő szabályozók, illetve minőségbiztosítási, tanúsítási eljárások, amelyek az újrahasznosított szükséges követelménynek való megfelelőségét igazolnák.
Forrás: portfolio.hu
