Visszatér a céges számlázás: mit hoz az új KATA-tervezet a kisvállalkozóknak?

A Pénzügyminisztérium közzétette a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvény tervezetét. A jogszabálytervezetről jelenleg folyik a társadalmi egyeztetés, a végleges rendelkezések tehát még akár több ponton is eltérhetnek az alábbiakban ismertetettektől. 

Kik választhatják?

Az új katát továbbra is csak az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény (a továbbiakban: Evectv. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0900115.tv ) szerinti egyéni vállalkozó választhatja, társas vállalkozás tehát a jövőben sem lehet az adó alanya. Ugyancsak kiesnek a körből az Evectv. 2. § (2) bekezdésében felsorolt szabadfoglalkozásúak, például a szolgáltató állatorvosok, ügyvédek, közjegyzők.

A valódi nyitás a jogosultak körében történik. Míg ma csak a főállású egyéni vállalkozók katázhatnak, a tervezet a főfoglalkozású kisadózók mellett a nem főfoglalkozásúak számára is lehetővé tenné a választást. Ez utóbbi körbe tartozik többek között az, aki legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll, kiegészítő tevékenységet folytat vagy nappali tagozaton tanul, így – ahogy a tervezethez készült összefoglaló is kiemeli – a nyugdíjasok és a diákok is ismét az adó alanyai lehetnek.

Nem választhatja az adózási módot az, akinek adószámát az adóhatóság a bejelentés évében vagy az azt megelőző tizenkét hónapban törölte és az sem, aki a választás évében ingatlan-bérbeadásból vagy -üzemeltetésből (TEÁOR 68.20) bevételt szerzett. Az évközi váltásnak viszont nem akadálya, ha a vállalkozó az adott évre korábban átalányadózást választott.

A tételes adó és amit kivált

A főfoglalkozású kisadózó 2027-ben havi 100 ezer, a nem főfoglalkozású havi 50 ezer forint tételes adót fizetne. 2028-tól mindkét összeg a tárgyévet megelőző év első napján érvényes minimálbérhez igazodna. Ennek összegét a főfoglalkozásúaknál a szociális hozzájárulási adóval és társadalombiztosítási járulékkal, a nem főfoglalkozásúaknál pedig a személyi jövedelemadó mértékével számítanák.

Az adót minden megkezdett hónapra teljes összegben, a következő hónap 12. napjáig kell megfizetni. Nem keletkezik azonban fizetési kötelezettség azokra a teljes hónapokra, amikor a kisadózó például táppénzben, csecsemőgondozási vagy gyermekgondozási díjban részesül, illetve szünetelteti a vállalkozását, feltéve, hogy ezalatt nem végez a vállalkozásába tartozó tevékenységet és nem szerez bevételt.

A tételes adó kiváltja a vállalkozói személyi jövedelemadót, illetve az átalányadót, a saját maga után fizetendő személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot, valamint a szociális hozzájárulási adót. A felsorolás zárt: az általános forgalmi adóra és a helyi iparűzési adóra nem terjed ki, és az alkalmazottak után fizetendő közterhek alól sem mentesít.

Céges számlázás és kiegészítő adó

Gyakorlati szempontból a legfontosabb változás, hogy a kisadózó ismét számlázhat cégeknek és más kifizetőknek, akár külföldieknek is. Ennek ellentételezése a kiegészítő adó, amelynek mértéke a kifizetőktől származó éves bevétel 15 százaléka, ebből azonban levonható az adóévben fizetendő tételes adó.

Egy példán jól látszik, hogyan működik ez a gyakorlatban. Az egész évben főfoglalkozású kisadózó 2027-ben 1,2 millió forint tételes adót fizet, ami éppen 8 millió forint 15 százaléka, így évi 8 millió forint céges bevételig nem kell többet fizetnie. Ha a cégektől származó bevétele 10 millió forint, a kiegészítő adó 300 ezer forint lesz. Nem főfoglalkozásúaknál ugyanez a határ 4 millió forint. Fontos azonban, hogy ezek a küszöbök csak 2027-re és csak teljes évre érvényesek; 2028-tól a tételes adóval együtt a küszöb is változik. A kiegészítő adót a következő év február 25-ig kell bevallani és megfizetni.

Az éves bevételi keret 18 millióról 22 millió forintra emelkedne, a keret feletti részt pedig továbbra is 40 százalékos különadó terhelné, azonban erre a részre kiegészítő adót már nem kell fizetni, vagyis a két teher nem halmozódik.

Korlátok a színlelt foglalkoztatással szemben

Ismert, hogy a jelenlegit megelőző kata rendszere igen széles körben volt alkalmazható, amely sok esetben visszaélésre adott lehetőséget. Ezen korábbi szabályok szigorítása egyik fő indoka is éppen a színlelt foglalkoztatás visszaszorítása volt. A jogalkotó a mostani tervezet során is számolt azzal, hogy a céges számlázás lehetősége egyes munkaviszonyok vállalkozói szerződéssel történő kiváltására is csábíthat, ezért több megszűnési okot is beépített a tervezetbe.

A legszigorúbb szabály a munkáltatói kapcsolatra vonatkozik. Az adóalanyiság megszűnik, ha a kisadózó bevételt szerez a jelenlegi munkáltatójától, a munkaviszony megszűnését követő huszonnégy hónapon belül a volt munkáltatójától, vagy ezek jogutódjától, illetve kapcsolt vállalkozásától. A törvény szigorúan bünteti ezeket az eseteket, ugyanis elég egyetlen ilyennek minősülő bevétel a kedvezményes lehetőség elveszítéséhez.

Megszűnési ok a megrendelői koncentráció is. Ez akkor állapítható meg, ha a vállalkozó éves bevételének legalább felét ugyanattól a kifizetőtől és/vagy annak kapcsolt vállalkozásaitól származik. Ebben az esetben az adóalanyiság az adóév utolsó napjával szűnik meg. Ez a szabály nem kerülhető meg azzal sem, ha az ügylethez a felek közvetítőt vesznek igénybe, mivel ilyen esetben az így befolyó bevételt is annak kell betudni, akinek a teljesítés ténylegesen szól. Ugyancsak elveszíti a katázás lehetőségét az az ingatlan-bérbeadásból bevételt szerző kisadózó, akinek az év végén 100 ezer forintot meghaladó végrehajtható adótartozása van, vagy ha egyes jogsértések, például a számlaadás elmulasztása miatt bírságot szabnak ki vele szemben. A megszűnés évében és az azt követő tizenkét hónapban az adózási mód nem választható újra.

Mindez tehát elsősorban azoknak a vállalkozóknak fontos, akiknek egy-két meghatározó megrendelőjük van, így ha például a 12 millió forintos éves bevételből minimum 6 millió egyetlen cégtől (vagy annak kapcsolt vállalkozásától) származik, az már nem csupán kiegészítő adót, hanem az adóalanyiság elvesztését is jelenti.

Ellátások és adminisztráció

A főfoglalkozású kisadózó biztosított, és valamennyi társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra jogosult. Az ellátások alapja 2027-ben havi 317 ezer forint, 2028-tól a minimálbér, ami lényeges előrelépés a jelenlegi havi 108 ezer forinthoz képest, és a nyugdíj összegének számításánál is érvényesül. A nem főfoglalkozású kisadózó e jogállása alapján nem szerez ellátásra jogosultságot. Hitelfelvételnél is figyelni kell arra, hogy a katázók esetében az adóhatósági jövedelemigazolásban az utolsó bevallott bevétel 60 százaléka minősülne jövedelemnek.

A tervezet elfogadása esetén továbbra is megmaradna ezen kedvelt adózási forma egyik fő előnye, hogy a vállalkozók adminisztratív terhei továbbra is mérsékeltek lennének. A kisadózó évente, február 25-ig nyújt be bevallást, és bevételi nyilvántartást vezet, amelyben jelölni kell a kifizetőktől származó tételeket, amit azonban a hiánytalanul megőrzött számlák és nyugták is kiválthatják.

Átmenet a jelenlegi katásoknak

A jogszabály elfogadása esetén a vállalkozók számára hosszabb időszakra biztosítja az  átmenetet, ugyanis a 2022 óta hatályos kata nem szűnik meg azonnal. A „régi” szabályozási rezsim 2028 végéig még párhuzamosan működne az új rendszerrel, mindazonáltal csak azok alkalmazhatják tovább, akik 2026. december 31-én már annak alanyai voltak. Ezen kör számára a 18 milliós keret és a céges számlázás tilalma változatlan marad, a teher viszont nő, mivel a tételes adó 2027-ben havi 75 ezer, 2028-ban havi 100 ezer forint lesz, az ellátási alap pedig 161 ezer, majd 215 ezer forintra emelkedik.

Ezen időszak alatt egészen 2028. december 31-ig az új rendszerbe bármikor át lehet jelentkezni,.Ezt követően 2029. január 1-jén a régi törvény hatályát veszti, alanyai pedig bejelentés nélkül, főfoglalkozású kisadózóként kerülnek át, kivéve ha a határidő végéig ettől eltérő nyilatkozatot tett. Az új adóalanyiság választását 2026. december 1-jétől lehet bejelenteni, mely esetben az új szabályokat 2027. január 1-től lehet alkalmazni.

Összegzés

A tervezet a kisvállalkozók régi igényére válaszol, amikor újra megnyitja a céges számlázást és szélesíti a választásra jogosultak körét. Az új rendszer ugyanakkor összetettebb lesz, mint amit a kata korábbi népszerűsége alapján sokan várnak, elsősorban a kiegészítő adó számítása, a megrendelői koncentráció figyelése és a két törvény átmeneti együttélése miatt. A választás előtt mindenképpen javasolt a saját bevételi szerkezet áttekintése, lehetőség szerint könyvelő vagy adótanácsadó bevonásával: vizsgálni kell, hogy mekkora lesz a cégektől származó bevétel aránya, van-e meghatározó megrendelő, ügyelni kell a kapcsolt vállalkozási jellegre is és érdemes megvizsgálni azt is, hogy hogyan alakulnak a kata alanyiság terhei az átalányadózáshoz képest.

Végezetül ismét felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ezen a linken olvasható normaszöveg egyenlőre tervezet, így az elfogadásáig a részletszabályok még változhatnak, ezért a végleges döntést célszerű a már kihirdetett törvényszöveg ismeretében meghozni.

Dr. Kiss Attila Tamás
ügyvéd