Kiegészítő bányajáradékot vezetnek be
Az építőanyagárak drasztikus megemelkedése elleni fellépés keretében egyes anyagok (kőfejtés, kréta-, mész-, gipszkitermelés) bányászata esetében kiegészítő bányajáradékot vezetnek be.
A Magyar Közlönyben megjelent 404/2021. (VII.8.) kormányrendelet pontosítja a részleteket, melyek az alábbi linken olvashatók:
https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/a5adeb570f0bbb1c351996c67e3aabe68b6fcee6/megtekintes
Eszerint bányajáradékot annak kell fizetnie, aki főtevékenységként
- kőfejtéssel, gipsz, kréta bányászatával (TEÁOR 0811)
- kavics-, homok-, agyagbányászattal (TEÁOR 0812)
- cementgyártással (TEÁOR 2351)
- mész-, gipszgyártással (TEÁOR 2352) foglalkozik
és a 2019. évi nettó árbevétele – ide nem értve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozást – elérte vagy meghaladta a 3 milliárd forintot.
A bányajáradék megfizetésére kötelezetteknek az általuk kitermelt vagy feldolgozott, építési alapanyagként szolgáló
- osztályozott homok 700 forint/tonna,
- osztályozott kavics 900 forint/tonna,
- osztályozott homokos kavics 700 forint/tonna,
- természetes homokos kavics 700 forint/tonna,
- cement 20 000 forint/tonna
– általános forgalmi adó nélkül számított – áron felüli értékesítése esetén a tényleges árbevétel, az értékesített mennyiség és az e bekezdésben meghatározott ár alapján megállapított árbevétel különbségének 90 százalékát kiegészítő bányajáradékként kell fizetniük.
A kormányrendelet azt is előírja, hogy az említett termékek értékesítése során, amennyiben az értékesítő nem kötelezett kiegészítő bányajáradék fizetésére, a forint/tonna értékek figyelembevételével tisztességes haszonkulcs kialakítására kell törekednie.
Ha a kiegészítő bányajáradék fizetésére nem kötelezett értékesítő tisztességtelen haszon szerzésére irányuló ármegállapítást alkalmaz, vele szemben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóigazgatási eljárást kezdeményezhet.
A kiegészítő bányajáradékot forintban, havonta kell teljesíteni, s a befolyó összegeket a közegészségügyi célú állami magasépítési beruházások finanszírozására kell fordítani.
A témáról bővebb inormáció az mfor.hu oldalán olvasható:
https://mfor.hu/cikkek/makro/kiderult-kiknek-kell-banyajaradekot-fizetni.html
Az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek kivitele
A 2021. július 8-án megjelent, 130. számú Magyar Közlönyben kihirdették az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek kivitelével kapcsolatos regisztrációs eljárásról és egyéb intézkedésekről szóló kormányrendeletet, és módosították az EKÁER-rendeletet.
A 402/2021. kormányrendelet – egyebek mellett – kimondja, hogy Magyarország területéről külföldre a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott építőanyag a belgazdaságért felelős miniszterhez történő regisztrációt és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően értékesíthető, illetve vihető ki (a rendeletet nem kell alkalmazni a Magyarország területén, tranzitforgalom keretében átszállított építőanyagra).
A miniszter által hozott – önálló jogorvoslattal nem támadható végzések kivételével – a véglegessé vált döntés ellen indított perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
A bejelentés vizsgálata alatt a magyar államot
a) a külföldre értékesíteni szándékozott építőanyagra e jogszabály alapján elővásárlási jog,
b) a külföldre kivinni szándékozott építőanyagra – ha az a bejelentő saját, külföldön lévő telephelyére, saját felhasználás céljából kerülne kiszállításra – e jogszabály alapján vételi jog illeti meg, amelyet az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság útján gyakorol.
A rendeletben foglaltak megtartását a határátkelőhelyen a rendőrség és a vámhatóság ellenőrzi. A rendeletben foglaltak megsértése esetén a rendőrség és a vámhatóság
a) az építőanyagot zár alá veszi, és
b) a bejelentővel vagy azzal szemben, aki a bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, az építőanyag számla szerinti értékének megfelelő, de legfeljebb ötmillió forint összegű, számla szerinti érték hiányában ötmillió forintig terjedő pénzbírságot szab ki. Figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazásának nincs helye. A zár alá vett építőanyagra a magyar államot e jogszabály alapján vételi jog illeti meg, amelyet az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság útján gyakorol.
A részletes jogszabály ITT található.
A témáról bővebb részletek az Adózóna.hu honlapján olvashatók:
https://adozona.hu/koronavirus_jarvany/Megjelent_az_epitoanyagok_kivitelevel_kapcs_UVOS10
