40 százalékos KATA: mit jelent a kapcsoltság kisadózóknál?
Katás vállalkozásoknál a 40 százalékos adó megfizetése miatt is rendkívül fontos, hogy tisztában legyünk a kapcsoltsági viszony fogalmával. Az adózóna.hu kétrészes cikkében a Kata- alanyok szempontjából vizsgálja a kapcsoltsággal összefüggő jogszabályi rendelkezéseket, és példákkal szemléltetve mutatja be ezek gyakorlati alkalmazását.
2021. január 1-jétől a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (kata-törvény) újonnan beiktatott 8. § (6a) és (6b) bekezdése 40 százalékos adómértékkel sújtja az olyan kisadózói bevételt, mely a kisadózóval kapcsolt vállalkozási viszonyban álló kifizetőtől érkezik. Ha a bevételt belföldi kifizető juttatja, akkor az adó a belföldi kifizetőt terheli. Amennyiben a bevétel külföldi kifizetőtől érkezik, akkor az adót a törvényben meghatározott adóalap után magának a kisadózónak kell megfizetnie. Mivel a szigorítás az adózók széles körét érinti, így lényeges tisztázni, hogy a törvény pontosan kiket is tekint egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban lévőknek.
Mindenekelőtt azt fontos leszögezni, hogy a kata-törvény nem használ önálló fogalmat a kapcsolt vállalkozásokra. A törvény gyakorlatilag a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (tao-törvény) fogalmi meghatározását veszi át változatlan tartalommal.
Ugyanakkor a törvényi szöveg alapján az is egyértelmű, hogy a kapcsolt vállalkozások közül csakis a kifizetőktől származó bevételi összegre kell a 40 százalékos adót megfizetni. Az adó a belföldi kifizetőt terheli. Külföldi kapcsolt féltől származó bevétel esetén a juttatott bevétel 71,42 százaléka után maga a kisadózó az adófizetésre kötelezett.
A kifizető fogalmát az adózás rendjéről szóló CL. törvény (Art.) 7. § 31. pontja határozza meg. A törvényhely számos esetét határozza meg a kifizetői minőségnek, melyek a közül a legelső a legfontosabb a számunkra. E szerint kifizető: az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti.
A fenti megfogalmazás alapján tehát nem minősül kifizetőnek az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély pl. a mezőgazdasági őstermelő sem. Ha ezen személyektől érkezik a kisadózó bevétele, akkor a 40 százalékos adómérték nem jöhet szóba még akkor sem, ha egyébként a kapcsolt vállalkozói viszony fennáll a felek között.
Ugyanakkor valamennyi bevételt juttató jogi személy pl. alapítvány, egyesület esetében vizsgálni kell a kapcsoltságot.
Ugyanakkor a törvényi szöveg alapján az is egyértelmű, hogy a kapcsolt vállalkozások közül csakis a kifizetőktől származó bevételi összegre kell a 40 százalékos adót megfizetni. Az adó a belföldi kifizetőt terheli. Külföldi kapcsolt féltől származó bevétel esetén a juttatott bevétel 71,42 százaléka után maga a kisadózó az adófizetésre kötelezett.
A kifizető fogalmát az adózás rendjéről szóló CL. törvény (Art.) 7. § 31. pontja határozza meg. A törvényhely számos esetét határozza meg a kifizetői minőségnek, melyek a közül a legelső a legfontosabb a számunkra. E szerint kifizető: az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti.
A fenti megfogalmazás alapján tehát nem minősül kifizetőnek az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély pl. a mezőgazdasági őstermelő sem. Ha ezen személyektől érkezik a kisadózó bevétele, akkor a 40 százalékos adómérték nem jöhet szóba még akkor sem, ha egyébként a kapcsolt vállalkozói viszony fennáll a felek között.
Ugyanakkor valamennyi bevételt juttató jogi személy pl. alapítvány, egyesület esetében vizsgálni kell a kapcsoltságot.
Forrás: adozona.hu
