A geotermikus energia a jövőbe mutat
A geotermikus energia legfőbb előnye talán az, hogy megbízható, folyamatos ellátást biztosít, nincs kitéve az időjárási hatásoknak, mint a szél- és a napenergia. Emellett a geotermikus fűtési és hűtési rendszerek élettartama hosszú (20-50 év), és a rendszer kevés karbantartást igényel – ezt a témát járták körbe a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága és Debrecen városának rendezvényén, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBKIK) székházában 2023. február 22-én.
Dr. Papp László, Debrecen polgármestere köszöntőjében arról beszélt, hogy noha a cívisvárosnak jelenleg nincsenek fontos, a geotermiára építő projektjei, ez nem jelenti azt, hogy nem is foglalkoztatja a városvezetést ez a téma. „A 2000-es évek közepén volt egy nagyszabású kutatás, ami arra az eredményre jutott, hogy az akkori olcsó energiaárak mellett nem lett volna racionális döntés egy nagyszabású geotermikus beruházás tető alá hozása a városban. Napjainkra azonban gyökeresen megváltoztak a körülmények (a város villamosait például kétszer annyiba kerül üzemeltetni, mint a dízelüzemű autóbuszokat), ezért célszerű elővenni és leporolni az akkori elképzeléseket” – mondta. Szavai szerint a fenntarthatóság jegyében Debrecen folyamatosan keresi azokat a megoldásokat, amelyek az energiaellátás terén a jelenleginél kedvezőbb paramétereket képesek produkálni. „Az épülő BMW-gyár jó példával jár előttünk, hiszen a német konszern azt vállalta, hogy 2030-as évekre a debreceni üzemét zéró-emisszióssá fejleszti” – fogalmazott.
Dr. Biro Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke azzal kezdte, hogy a legértékesebb energia az itthon megtermelt energia, és itt jön képbe a geotermia is. „Az elmúlt 12 évben 4,5-szörösére nőtt a geotermikus beruházások száma idehaza, mégis azt kell mondani, hogy eddig nem használtuk ki az országunk jó geotermikai adottságait. E tekintetben Debrecen és környéke is számtalan lehetőséget rejt a föld alatt. Nem véletlen a fokozott óvatosság, hiszen egy geotermikai beruházás rengeteg pénzbe kerül, nagy a megtérülés kockázata, ráadásul a megtérülés ideje is meglehetősen hosszú. Ezeket a kockázatokat csökkenti márciustól az új szabályozás” – véli.
„Szakértői becslések alapján az évtized végére akár másfél milliárd köbméternyi földgázt is ki tudunk majd váltani geotermikus energiával hazánkban” – erről Gonda Bence, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának stratégiai elnökhelyettese beszélt a geotermikus energia minél szélesebb körű alkalmazásának előnyei és az új szabályozási keretrendszer kapcsán. Azzal folytatta, hogy az energiaválság miatt jelentősen felerősödött az igény az alternatív megoldások iránt hazánkban is. A jó hír az, hogy Magyarország geotermikus adottságai kedvezőek, leginkább a föld hőjét hasznosítják. Gonda arra emlékeztetett, hogy az évtized végéig 32 ezer milliárd forintnyi beruházás valósulhat meg globálisan az ágazatban. Hangsúlyozta, hogy jelentős kihasználatlan kapacitással rendelkezik az ország, ezért szemléletváltásra van szükség. Ennek érdekében márciusban új szabályozási rendszer lép életbe, ami segíti az önkormányzatokat, a vállalatokat és a szakembereket a geotermikus beruházásokban, ugyanakkor hozzájárul ahhoz, hogy a fejlesztések hosszútávon is fenntarthatók legyenek. A termálvíz visszasajtolásra ösztönzik majd a beruházókat.
Dr. Fancsik Tamás, a hatóság földtani igazgatója is arról beszélt, hogy Magyarország és azon belül az Észak-Alföldi régió kifejezetten jó geotermikus adottságokkal rendelkezik, melyek egyelőre igencsak kihasználatlanok. „Ez az országrész az egyik legizgalmasabb és leginkább perspektivikus térsége hazánknak geotermikus szempontból. 2 kilométer mélységben akár 100 fokos termálvíz-rétegek is előfordulnak, melyekre alapozva egyre gyakoribb a geotermikus hőhasznosítás. Ennek következtében azonban a termálvíztestek rendkívül sérülékennyé válhatnak. Sok mezőgazdasági alkalmazás van. és fürdők, épületek fűtésére használják a talajvíz hőjét. További potenciál van a térségben, így Debrecen is még vonzóbb befektetési célpont lehet„– mondta.
Dr. Káldi Zoltán országos bányakapitány többek közt kutatási szempontból ismertette az új szabályokat. „A lehatárolt térrészben, meghatározott ideig végezhető a jövőben geotermikus kutatás, melyre maximum 4 év állhat a kérelmező rendelkezésére. Azonban nem mindenki kap majd ennyi időt, hiszen a feladatok alapján állapítja meg a hatóság az időszükségletet. Ezzel a felesleges területfoglalást szeretnék megakadályozni” – tette hozzá. A bányakapitány hangsúlyozta, a kérelmezőknek biztosítékadási kötelezettségük is lesz, valamint csakis az kezdhet majd kútfúrásba, aki már rendelkezik valamiféle adattal a szóban forgó területről. Márciustól kikerül a bányatörvény hatálya alól a mezőgazdasági és a gyógyászati (fürdő) célú termálvíz-kitermelés, tehát ezekre nem vonatkozik majd az új szabályozás.
Petneházi Attila
