Szakértővel az új „Panasztörvényről”

A jogszabály személyi hatálya a magyar vállalkozások jelentős részére is kiterjed.

Dr. Bujtor Gyula -munkajogi szakjogász, munkavédelmi és adatvédelmi szakértő volt az előadója a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara szerdai hibrid rendezvényének, amely a 2023. július 24-én hatályba lépett a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (az ún. új Panasztörvény) tudnivalóit járta körül.

Mikortól kötelező?

A törvény az állami szervekkel és a helyi önkormányzati szervekkel kapcsolatos panaszok és közérdekű bejelentések kezelésén túl, nemcsak az állami szférára, hanem a magánszektorra nézve is szabályozza a visszaélés-bejelentések kezelésének rendjét és a bejelentők védelmét. Így a törvény személyi hatálya a magyar vállalkozások jelentős részére kiterjed: az 50-249 főt foglalkoztató vállalkozások 2023. december 17-étől kötelesek a bejelentési rendszer működtetésre. A legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozásoknak és a pénzmosási törvény hatálya alá tartozóknak már 2023. július 24-től üzemeltetniük kell a rendszert. A helyi önkormányzatok és a felügyeletük alatt álló költségvetési szervek, társaságok 2025. január 1-től kötelesek alkalmazni ezeket a szabályokat.

Uniós előírás

A szakember elmondása szerint a törvény alapja egy európai uniós irányelv, amelyet minden tagállamnak (így Magyarországnak is) kötelező volt beemelni a saját jogrendjébe. A törvény szabályozza az úgynevezett belső visszaélés-bejelentési rendszert, amelynek révén a köz- és magánszférában foglalkoztatottak bejelenthetik az általuk tapasztalt jogsértéseket (elsősorban gazdasági / korrupciós jogsértéseket, de akár munkahelyi zaklatásra vonatkozó információt is).

Elhangzott: a visszaélés-bejelentési rendszer célja az, hogy hatékony, bizalmas és biztonságos csatornát biztosítsanak a feltárt jogsértések kivizsgálására, egyúttal védjék a bejelentőket az esetleges retorziókkal szemben. Az EU arra ösztönözte a tagállamokat, hogy háromlépcsős bejelentési rendszert hozzanak létre: az első lépcső a belső bejelentési csatorna, amely a jogsértésnek az adott jogalanyon belül történő bejelentését jelenti, a második lépcső a külső bejelentési csatorna, amely során a bejelentő a jogsértést a tagállam által kijelölt, illetékes nemzeti hatósággal közli, a harmadik lépcső pedig a jogsértés nyilvánosságra hozatala.

Szankcionálják

Jó tudni, hogy aki határidőre nem teljesíti a rendszer bevezetésének feltételeit, az alábbi szankciókra számíthat: a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság jogosult ellenőrizni a jogszabálynak való megfelelést és jogsértés esetén szankciót alkalmazni (bár bírságot nem szabhat ki és nem alkalmazhat tevékenységtől való eltiltást); az adatkezelési szabályok be nem tartása adatvédelmi bírság kiszabását alapozhatja meg; szabálysértési felelősséget alapoz meg, ha valaki akadályozza a visszaélés-bejelentés megtételét, illetve a panasz bejelentőjével szemben hátrányos intézkedést alkalmaz.

PA

Az előadás anyaga IDE kattintva érhető el.