Szakképzés 4.0: a gazdaság szolgálatában

Noha az új szakképzési törvényt a napokban elfogadta a Parlament, a végrehajtási rendelete még készül. Amit azonban már tudni lehet az új szabályozásról, az mind-mind szóba került a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBKIK) szakmai konfernciáján Debrecenben.

Dobogósok vagyunk

Dr. Skultéti Éva, a HBKIK főtitkára elmondta, hogy megyénkben az elmúlt évben nagymértékben növekedett a tanulói szerződések száma. A duális képzés nálunk széles tanulói réteget érint (az érintett gyerekek 90 százaléka vesz részt vállalati gyakorlati képzésben), elsajátítva egy-egy szakma csínját-bínját. – A mai napon 3104 tanulói szerződés van érvényben és 395 kilencedikes tanuló tölti gyakorlatát külső képzőhelyeken. Ezzel az ország 3. legtöbb duális képzést nyilvántartó kamarája vagyunk. Érettségi utáni képzésben is 555 tanuló vesz részt. 583 szervezetet, vállalkozást tartunk nyilván, amelyek köthetnek tanulószerződést. Ugyanakkor 195 vállalkozás tanulóra vár – mondta.

Tanuló tanárok

Gaál Gábor László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szakképzésért és Felnőttképzésért Felelős Államtitkárság Szakképzési és Fejlesztési Főosztályának kormányfőtanácsosa azzal kezdte mondandóját, hogy az új szakképzési törvény megalkotása során a kamara véleményét is kikérték. – Az ágazati készségtanácsok segítségével a politika fő célja az, hogy keresleti oldalról, tehát a gazdasági szereplők igénye alapján reformálja meg a szakképzést. Szeretnénk vonzóvá tenni az 5 éves technikusképzést, a jövőben a fiataloknak (emelt szintű érettségi és egy középfokú nyelvvizsga birtokában) adott esetben innen is megnyílna az út a felsőoktatásba – fogalmazott. Szólt a szakmát oktató tanárok folyamatos képzésének a fontosságáról, valamint a digitalizált tananyag szükségességéről. A duális szakmai képzés keretében ágazati képzőközpontok jöhetnek létre olyan térségekben, ahol többnyire csak tőkeszegény kisvállalkozások működnek. „Az OKJ eddig 759 szakmát tartalmazott, ezek száma 174-re csökken. Ez utóbbi alapszakmákat lehet majd iskolarendszerű képzésben elsajátítani, a többit pedig a felnőttoktatás keretein belül” – mondta az előadó, hozzátéve, hogy ez utóbbi képzési formát még rugalmasabbá kell tenni. Elhangzott, hogy a centrumokban szakképzési referensek fognak dolgozni, illetve hogy mind a 174 szakmáról tájékoztató füzetet készítenek általános iskolások számára. Az előadó szólt arról is, hogy a szakképző iskolában lassabban haladó fiataloknak lehetőségük lesz műhelyiskolába menni, ahol mentorok segítségével részszakmát (például konyhalány vagy árufeltöltő) tanulhatnak. Tehát, az ő kezüket se engednék el…

Tanuló munkabéren

Dr. Klész Tibor, az MKIK Gyakorlati és Képzési Osztályának vezetője szerint a kamara stratégiai célja a mostani duális képzőhelyek megtartása és újabbak bevonása a rendszerbe. – A szintvizsgát ágazati alapvizsga váltja fel, míg a kamarai garanciavállalás (bár más néven) megmarad. Ugyanakkor várhatóan nem a kamara feladata lesz a munkaszerződések nyilvántartása. Fontos változás, hogy a külső gyakorlati képzőhelyek a tanulóval jövőre munkaviszonyt létesítenek, tehát fizetést, szabadságot, cafetériát adnak neki. Ezek mértéke egyelőre nem ismeretes, de például a munkabér összege jóval magasabb lesz, mint a jelenlegi ösztöndíj – sorolta a változásokat a szakember, azzal zárva mondandóját, hogy a szakképzési hozzájárulás és annak mértéke változatlan marad.

A rendezvény végén a résztvevőknek lehetőségük nyílt szakmai konzultációra is a szakértőkkel.

Petneházi Attila