A versenyképesség a jövőnk kulcsa
Jelentősen nőtt a kis- és középvállalkozások munkatermelékenysége, de van még mit tenni.
A Kamara és a Jegybank között meglévő szakmai együttműködés keretében került sor március 22-én Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgatójának online előadására, melynek keretében a szakember a magyar gazdaság versenyképességének aktuális állapotáról, és a tennivalókról adott tájékoztatást. Miklóssy Ferenc, a HBKIK elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy ma hazánkban a közgazdasági szakma „krémje” a jegybank keretében működik.
– Hazánk a koronavírus-járvány előtti évtizedben felzárkózási pályán volt. Az egy főre jutó gazdasági teljesítmény 2013-tól folyamatosan nőtt, megelőztük a lengyeleket, a szlovákokat, csupán a csehektől voltunk elmaradva. Annak köszönhetően közeledtünk fejlettségben az EU átlagához, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme magasabb volt, mint az Unió növekedési üteme – kezdte előadását egy kis múltidézéssel Baksay Gergely, hozzátéve, hogy jelenleg az európai uniós fejlettségi átlag 73 százalékán állunk, van tehát még tennivalónk bőven. Szavai szerint a foglalkoztatás az elmúlt években idehaza több mint 800 ezer fővel nőtt, átalakult az adórendszer, a költségvetés hiányát sikerült alacsony szinten tartani, és a bruttó államadósság-ráta is folyamatosan csökkent. „Fontos hangsúlyozni: ez a gyors gazdasági növekedés 2010 óta az egyensúly megőrzése mellett zajlott le, hiszen a magyar gazdaságtörténetben több példa volt arra, hogy csak az egyensúly megbomlása révén sikerült növekedést produkálni. Ennek a trendnek a fenntartásához azonban a versenyképesség javítására van szükség. Hazánk e tekintetben az EU-tagállamain belül jelenleg a felzárkózókat vezeti, amivel azonban még nem elégedhetünk meg” – mutatott rá a szakember.
Az erőforrások végesek
Baksay Gergely kitért arra is, hogy mivel az elérhető munkaerő mennyisége véges, és a tőke sem tud örökké emelkedni, a technológiát és a hatékonyságot kell folyamatosan javítani a hosszú távú gazdasági növekedés elérése érdekében. Például Ausztriában pontosan ez történt és történik. – Hazánkban is megtörtént már az elmozdulás a termelékenység javításának az irányába; például 2017-19 között alapvetően ez a folyamat vezette a magyar gazdaságot. Ezt megelőzően a foglalkoztatás növelésén volt a hangsúly, csakhogy a foglalkoztatottak nem voltak elég képzettek, termelékenyek. Ezt felismerve, az elmúlt három évben már képes volt Magyarország a gazdaság hatékonyságán javítani. Továbbra is gond, hogy a hazai bankrendszer hatékonysága még nem érte el a kívánt szintet, a működési költségeket a digitalizáció javításával lehetne csökkenteni. Bár a kkv-k munkatermelékenysége jelentősen javult, ezen a téren is bőven van még teendő. Ugyancsak problémát jelent, hogy a külföldre vitt áruknak az értékében viszonylag kevés a hazai elem. Jó hír viszont, hogy 2010 óta jelentősen mérséklődött a magyarországi vállalatok és vállalkozások adóterhelése, bár az ezzel kapcsolatos adminisztrációs terheket továbbra sem sikerült a kívánt mértékben csökkenteni – fogalmazott az igazgató. A külföldön dolgozó magyarok számát 650 ezer fő körülire becsülte előadásában a szakember, ami arányaiban jóval kevesebb, mint például Romániában vagy a balti államokban.
Megtalálni az arany középutat
A jelenről szólva elhangzott, hogy a digitalizáció széleskörű alkalmazása nélkül nem képzelhető el a versenyképességünk számottevő javítása. – A világjárvány hatékony kezelése még inkább megköveteli a korszerű technológiák meghonosítását az egészségügy és a gazdaság területén egyaránt. Nem egyszerű a feladat, hiszen az egészségünket úgy lehetne leginkább megvédeni, ha mindenki otthon maradna, csakhogy ebbe belerokkanna a nemzetgazdaság. Másfelől, ha a költségvetés a világ minden pénzét a gazdaságba öntené, az rövid távon bizonyára segítené a gazdasági növekedést, középtávon azonban olyan csőddel fenyegetne, amivel az addigi eredményeinket is elveszítenénk. Ezért valamiféle arany középutat kell megtalálni, melyben segíthet a Jegybank által kidolgozott „válságkezelési mutató”, mely egészségügyi, gazdasági és egyensúlyi mutatókat egyaránt figyelembe vesz. Ezt a mutatót figyelembe véve Magyarország a sima versenyképességénél jobban teljesít a járványkezelés versenyképessége terén az Európai Unióban – hangzott el. Baksay Gergely azzal fejezte be előadását, hogy a magyar gazdaság újraindítását a beruházásokra lesz érdemes alapozni, hiszen ezek nemcsak a megvalósításuk idején növelik a GDP-t, hanem az elkészültük után is bevételt termelnek a nemzetgazdaságnak, és jövedelmet az embereknek.
Petneházi Attila
Fotó: Baksay Gergely a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgatója
Fotó forrása: hirado.hu
