Vannak az országnak rejtett tartalékai

Gazdasági évnyitó fórumot tartott a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara Debrecenben, a Kamara székházában március 14-én. Miklóssy Ferenc, a HBKIK elnöke köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy a Kamara (a gazdasági tárca támogatását élvezve) az első fél évben szakmai programok (tájékoztatók, olcsó(bb) finanszírozási konstrukciók, ingyenes tréningek, workshopok) egész sorát indítja el vármegyeszerte, fogalmazhatnánk úgy is, hogy a hajdú-bihari vállalkozóknak a tudás és vele a pénz is házhoz megy. A cél az, hogy a külföldi multik mellett a nemzeti kkv-kat is versenyképesebbé tegyük és ezzel helyzetbe hozzuk – mondta.

Fiatalok és idősek

„Miközben egyre nagyobb az igény a külföldi vendégmunkások foglalkoztatására a magyar gazdaságban, idehaza van két olyan társadalmi réteg (a fiatalok és a nyugdíjasok), akik nagyon komoly munkaerőpiaci potenciált hordoznak, amelyet ki kell tudni használni” – erről Kósa Lajos országgyűlési képviselő beszélt a Gazdasági évnyitón. – Olyan gazdaságpolitikát csinálni, ami mindenkinek jó, nem lehet, de törekedni kell rá – folytatta a gondolatmenetét Kósa Lajos. „Miközben az inflációs veszély elmúltával a magyar gazdaságot vissza kellene terelni valamiféle növekedési pályára, ez aligha történhet meg kellő munkaerőpiaci aktivitás nélkül. Talán meglepő, de e tekintetben a diákszövetkezeteknek és a nyugdíjas-szövetkezeteknek meghatározó szerepük lehet, hiszen kellően rugalmas, ugyanakkor relatíve olcsó munkaerőt garantálhatnak az elsődleges munkaerőpiaci foglalkoztatók számára. Jelenleg 97 diák- és 135 nyugdíjas szövetkezet működik Magyarországon; ezekben 124 ezer diákot és 120 ezer nyugdíjast foglalkoztattak tavaly. Ennél azonban jóval többen vannak olyanok, akik nem élnek a munkalehetőséggel, vagy esetleg még nem hallottak róla. 300 ezer potenciálisan szóba jöhető diákról és 800 ezer idős emberről beszélhetünk, akikkel számolni lehetne az alkalmi foglalkoztatás terén.

Sikerült letörni…

Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium makrogazdasági elemzésért felelős helyettes államtitkára arról tartott előadást, hogy az infláció letörése után a növekedés helyreállítása a cél. – Növekedés terén azt szeretnénk, hogy ismét vezető szerephez jussunk a régióban, miként történt ez 2013-19 között. Ehhez el kell érni az idei 4 százalékos növekedést, bár külső okok miatt ez még bizonytalan. A másik törekvésünk az infláció letörése volt, mostanra sikerült visszacsökkenteni a régiós átlagra. Arra számítunk, hogy a pénzromlás üteme egy-két hónapig még csökkenni fog, májustól a bázishatások miatt inkább elindul felfelé, majd a második félévben lesz egy átmeneti hullámvölgy, amit azután újabb emelkedés követ. Egyfajta ciklikusságra számítunk tehát. A gazdasági növekedés helyreállításával kapcsolatban a szakember három alappillért említett: a fogyasztás helyreállítását, a beruházások növelését és a munkaerő-aktivitás kezelését, míg a „megoldókulcsok” között a dinamikus bérnövekedést és az uniós források érkezését emelte ki.

A rendezvény szakmai programjának zárásaként a résztvevők részletes válaszokat kaptak felvetett kérdéseikre.

Petneházi Attila