Piacra jutás – komfortosabban

Az Eximbank a hazai exportőr külföldi vevőjének segít az ügylet finanszírozásában.

„Az üzleti világ egyébként is hordoz kockázatokat, amelyek azonban hatványozottan jelentkezhetnek olyan esetekben, amikor a magyar exportőr egy általa nem ismert külföldi vevőnek szállít. Ezen kockázat mérséklésére hozta létre a magyar állam 25 évvel ezelőtt az Eximbank Zrt.-t és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-t (MEHIB)” – fogalmazott Dr. Némedi-Varga Szilvia igazgató-helyettes azon az export-finanszírozási konzultáción, ahol az Exim szakértőivel találkozhattak helyi vállalkozók a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában.

„Kéz a kézben járnak”

– A megalakításunknak az volt a célja, hogy a magyar vállalatok külpiaci versenyképességét segítsük elő a piacra jutási lehetőségeik komfortosabbá tételével, finanszírozási és biztosítási konstrukcióinkkal. Nálunk a bank és a biztosító „kéz a kézben jár”, összekapcsolódva a termékeinkkel. Fontos tudni, hogy mi mindig a külföldi vevőket finanszírozzuk. Két fő üzletágunk van: a rövid lejáratú és a középhosszú lejáratú üzletág. A finanszírozásunk segít abban, hogy egy külkereskedelmi szerződés megvalósuljon. Ha például az exportőr azt szeretné, hogy a kiszállítást követően rögtön a vételárhoz jusson, de a külföldi vevőnek ehhez nincs elegendő készpénze, akkor lépünk be mi a képbe, akár rövid távú hitelnyújtással, akár két éven túli halasztott fizetési kötelezettség megvásárlásával. A leszállítást követően okmányok ellenében azonnal fizetünk a vevő helyett, így a hazai exportőr rögtön és garantáltan a pénzéhez jut – hangzott el.

Biztos ami biztos

A másik fontos szegmens a biztosítási oldal, hiszen nagyon sok olyan kockázat felmerül a külpiacokon, amelyekről fontos tudni, ha valaki külkereskedelembe kezd. Az esetek többségében az eladó nem ismeri a vevőt, ezért aztán bizalmi viszony sem épülhetett ki közöttük. Nem lehetünk biztosak abban, hogy a külföldi partner valóban tud-e majd fizetni, ezért jól jöhet az állami tulajdonú exporthitel-biztosító segítsége. A középhosszú távú hiteleket és az azokhoz tartozó biztosításokat olyan szektorokban (energetika, gépgyártás, megújuló energia, erőművek, stb.) ajánljuk, amelyek nem a napi fogyasztási cikkek exportjáról szólnak. Ez utóbbiakra szolgálnak ugyanis a rövid távú (két éven belüli futamidejű) hitelek és biztosítások. Minden esetben alapkövetelmény a külkereskedelmi szerződés megléte. Mi hitelezzük a külföldi vevőt, mögöttünk pedig ott áll a MEHIB, ami a nem fizető vevő kockázatát biztosítóként vállalja. Fontos tudni, hogy nem „utaztatjuk” a pénzt, mi közvetlenül az exportőrnek fizetünk, a külföldi vevő felhatalmazása alapján. A középhosszú távú hiteleknél egy 15 százalékos előlegfizetési kötelezettséget írunk elő, a rövid távú kölcsönöknél ilyen kötelezettség nincs.

Kamat és futamidő

A futamidő hossza (2-től akár 18 év is lehet) attól függ, hogy mi az adott kereskedelmi szerződés tárgya. A kamat és a biztosítási díj is a két éven túli hiteleknél minimum szintre van beállítva. A rövid távú finanszírozást általában fogyasztási cikkeknél (gyorsan forgó áruknál) szoktuk ajánlani; a mezőgazdaság az egyik alapvető célpiacunk, de jelen van a gyógyszeripar, a vegyipar és a gépipar is az ügyfeleink között. Ebben az üzletágban a biztosítási tevékenység önállóan is értelmezhető. Tehát nem feltétlen kötődik finanszírozáshoz – mondta a szakember, hozzátéve, hogy a középhosszú lejáratú üzletágban fél vagy akár egy év is eltelhet, mire a kérelemből finanszírozás lesz, ugyanez a rövid lejáratú üzletágban lényegesen kevesebb időt, nagyjából 1 hónapot igényel.