Zöld értékekről a Kamarában
A Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Jane Goodall Intézet „Változtassuk meg a világot! – Együtt a remény útján, itthon és Afrikában” címmel tartott közös rendezvényt 2024. március 9-én a Kamara székházában.
A Jane Goodall Intézet partnerszervezeteivel közösen országos turnét indított 2024-ben, melynek második állomása Debrecen volt. A kezdeményezéssel szeretnék megszólítani, inspirálni az érdeklődőket, vállalkozásokat, civil szervezeteket és magánembereket, hogy egy olyan tájékozott, (környezet)tudatos és együttérző társadalmat hozzanak létre, melynek tagjai összefognak annak érdekében, hogy az emberek, az állatok és a velük megosztott környezet számára egy jobb világot valósítsanak meg.
A projekt a helyi közösségeket segíti abban, hogy felismerjék a lokális problémákat – legyen az a klímaváltozás hatásának helyi leképeződése, vagy más, természeti vagy társadalmi jellegű –, és annak módját, hogyan tudnak tenni ellenük. Fontos, hogy az emberek meglássák, lokális cselekedeteik hogyan hatnak globálisan is, és mennyire fontos az egyén szerepe, véleménye és hangja egy közösségben. Hiszen bármely környezettudatos lépésünk az egész bolygó védelmét is szolgálja.
A március 9-i debreceni rendezvényünk előadói inspiráló, izgalmas témákat és cselekvési lehetőségeket osztottak meg az érdeklődőkkel.
Az egyén szerepe
Kathiné Juhász Ildikó, a kamara vidéki alelnöke köszöntőjében tisztelgett az idén 90 éves Jane Goodall munkássága előtt, aki nem kevesebbre vállalkozott, mint az általa indított mozgalom élén megváltoztatni a világot. – A kamaránk világmegváltásra ugyan nem vállalkozhat, de arra mindenképpen, hogy a társadalmi felelősségvállalás jegyében az Önök partnere legyen – mondta.
Kamaránk és a Jane Goodall Intézet partnersége immár 5 évre tekinthet vissza. Együttműködésünk igazán gyümölcsözőnek mondható: a Passzold vissza, Tesó! mobiltelefon visszagyűjtési kampányhoz csatlakozva a vármegyében 6 településen alakítottunk ki gyűjtőpontot, óvodákat, iskolákat és vállalkozásokat vontunk be a programba, a témához illeszkedő rajzversenyt és irodalmi pályázatot hirdettünk, közös rendezvényt szerveztünk, és adományokat juttattunk el az ugandai iskolások részére – hogy csak a legfontosabb mérföldköveit említsük az elmúlt időszaknak. Bízunk benne, és teszünk is azért, hogy az együttműködésünk keretében tartalmas és értékes programokat indítsunk útjára – ennek egyik gyümölcse ez a mai rendezvény is, amelynek középpontjában a közösségek ereje, az önkéntesség, a természet védelme áll – emelte ki a HBKIK vidéki alelnöke. A minket körülvevő környezeti és társadalmi problémákra a helyi közösségek bevonásával tudunk megoldást találni, hiszen a közösség ereje, ha összeadódik, globális szinten is hatással tud lenni.
Kathiné Juhász Ildikó gondolatébresztő köszöntője zárásaként idézte Dr. Jane Goodall örökérvényű gondolatait: „Ha tiszteljük a természetet, az állatokat és egymást, a dolgok nagyon másképpen alakulnának. Egy olyan jövőt szeretnék, amelyben megtanultunk harmóniában élni a természettel, ahol új módszereket fejlesztettünk ki az életvitelünkre, az élelmiszerek előállítására és a pénzkeresésre. Magunk mögött kell hagyni azt az arroganciát, hogy csak azért, mert olyan aggyal rendelkezünk, amellyel képesek vagyunk a Marsra utazó rakétákat tervezni, több jogunk van ezen a bolygón élni, mint egy polipnak. Fel kell ismernünk, hogy ennek a természeti világnak a részei vagyunk, és az életünk függ tőle.”
Itthon és Afrikában
„A Jane Goodall Intézet tevékenységei itthon és Afrikában” című előadásában Kádár András, a Jane Goodall Intézet főtitkára arról beszélt, hogy Dr. Jane Goodall 1977-ben hozta létre a róla elnevezett intézetet a csimpánzok és élőhelyük védelmének érdekében. Az azóta eltelt idő alatt a világ több mint 27 országában alakult Jane Goodall Intézet, s a globális hálózat összesen több mint 110 országot foglal magában. 1991-ben Dr. Goodall, a fiatalságba vetett hite és reménye jeleként útjára indította a Roots&Shoots környezeti nevelési programot, amelnyek tagjai aktív környezetvédelmi programok által azóta is nap mint nap enyhítik a bolygónkra nehezedő terheket. A globális hálózat szervezetei az állatok, a környezet és az embertársak védelmét tűzték ki célul Afrikában és a világ számos egyéb területén. A szervezetekben dolgozó fiatalok és idősek mind egy közös cél, a szebb és élhetőbb jövő érdekében munkálkodnak hatalmas erőfeszítéssel és lelkesedéssel. Magyarországon 2006-ban, Jane Goodall részvételével jött létre a Rügyek és Gyökerek Egyesület, mely akkor elsődleges céljaként a hazai környezeti nevelés megerősítését tűzte ki. Számos, gyerekeknek és fiataloknak szóló fesztivál és rendezvény programját gazdagították és gazdagítják az egyesület projektjei, aktívan segítik az iskolai és iskolán kívüli környezeti oktatást (Újratáska Program, Békamentés) és évről évre az egyesület szervezi Dr. Jane Goodall színes programokkal teli magyarországi látogatását. Az évek során a szervezet túlnőtte kezdeti célkitűzéseit, az eddigi munkássága kiegészült afrikai és hazai állatvédelmi, természetvédelmi és humanitárius projektekkel. Többek között útjára indították a Névleges Csimpánz Örökbefogadást, és a Gyöngyökkel az Életért projektet, de az országos méretű Gorilla Éve 2009 kampányuk és a hazai állatmenhelyek támogatására irányuló aktív programjuk is széles körben ismertté vált.
Programról programra
Második előadóként Dráviczki-Czimbor Renáta mutatta be a Debreceni Pagony Roots&Shoots csoport környezeti nevelési programját. A Pagony neve összeforrt a minőségi, kortárs gyermekirodalommal. A 2015 szeptemberében nyílt Debreceni Pagony a minőségi gyerek- és ifjúsági könyvek teljes választéka mellett sokszínű gyerekprogramoknak is otthont ad, író-olvasó-találkozókat, interaktív foglalkozásokat, diavetítéseket tartanak, és „Passzold vissza tesó” mobiltelefon gyűjtőpontként működnek. Elkötelezettek a gyerekek környezeti nevelése iránt: Roots and Shoots csoportjuk számos alkalommal szervezett a környezet védelmével kapcsolatos programokat. Céljuk, hogy a felnövekvő nemzedéknek segítsenek megérteni a környezetünkben lévő változásokat és motiválni őket arra, hogy tegyenek a Földünk megmentéséért.
A nagy népszerűségnek örvendő Természettár tevékenyégét Váradi Zoltán ismertette a résztvevőkkel. Bátran állíthatjuk: nincs olyan, a zöld ügyek, a természet iránt érdeklődő debreceni vagy hajdú-bihari, aki ne ismerné Váradi Zoltán nevét. A Természettár létrehozójának a természet védelméért, a szemléletformálásért végzett hosszú éveket felölelő tevékenységét 2024-ban Debrecenben az Év embere elismeréssel tüntették ki. Váradi Zoltán már óvodás korában is természetbúvár volt, és így lett belőle természetvédelmi mérnök és természetpedagógus is. Ötletekkel és tervekkel folyamatosan tele van a nagy követőbázissal rendelkező Természettár megálmodója és vezetője, számos program kötődik hozzá (előadások, interaktivitásra serkentő kiállítások, természetismereti séták sora), nyáron pedig tábort szervez a gyerekeknek, ahol minden a biológia és környezetismeret körül forog. Érdekfeszítő, élvezetes, humoros pillanatokban is bővelkedő előadásában kitért a környezeti, természetvédelmi oktatás jelentőségére, jó példákat és rossz gyakorlatokat egyaránt bemutatva. „Természetbúvárnak lenni menő”- jelentette ki Váradi Zoltán, s ennek a megállapításnak az igazát a hallgatóság élénk tapssal támasztotta alá.
Rövid szünetet követően a rendezvény Dr. Juhász Péter Gergőnek, a kisvárdai Földkelte Egyesület elnökének beszámolójával folytatódott. Az Egyesületet egy maroknyi lelkes fiatal alapította 2003-ban kisvárdai székhellyel – tenni akartak a környezetük tisztaságáért, ezért hulladékgyűjtést szerveztek, önkéntes alapon. Ebből a kis léptékű, lokális kezdeményezésből nőtte ki magát az Egyesület sokszínű tevékenysége. Küldetésük: elősegíteni a fenntartható fejlődés folyamatát, a sokszínű kultúra megőrzését, az egészséges életmód kialakítását a társadalom minden szintjén egy élhetőbb, egységesebb világ megalapozása érdekében. Afrikai önkéntes munkájuk során felismerték, hogy a segélyezés hosszú távon nem fenntartható és kontraproduktív, ezért a helyi – kongói, ugandai – közösségek bevonásával az élelmezési válság problémájára megoldást kínáló komplex mezőgazdasági programot dolgoztak ki. A sertés- és baromfitenyésztés élelmet és egyben bevételi forrást nyújt a helyi közösségnek, az árva gyermekek életkörülményeinek javításával és oktatásával, munkára nevelésével hosszú távon a fenntarthatóság, a társadalmi és gazdasági fejlődés célját szolgálják. További céljaik között szerepel az orvosi, egészségügyi ellátás megszervezés és fejlesztése. Az előadó kiemelte: amellett, hogy bemutathatják tevékenységüket az érdeklődőknek, a rendezvény egyben kiváló networking alkalmat kínált a civil szervezetek számára.
Tóth Andrea, a Taita Alapítvány önkéntese a Kenyában végzett humanitárius munkájukat mutatta be. A Taita Alapítvány magyarországi alapítású közhasznú nonprofit szervezet, amely 2006 óta foglalkozik hátrányos helyzetű afrikai gyermekek és fiatalok támogatásával. A kenyai Burában található Szent József árvaházban nyomon követik és segítik a gyermekek fejlődését, megfelelő étkeztetés, lakhatás és oktatás biztosítása révén. Nagyon büszkék arra, hogy többen az árvaházi gyerekek közül felnövekedve szakmát tanultak és sikeresen munkába álltak, illetve vannak, akik egyetemen tanulnak tovább. Az alapítvány ösztöndíjprogramot kínál a nehéz sorsú gyerekek felsőfokú továbbtanulásához. Agrogazdálkodást folytatnak, az élelmezési nehézségek enyhítése érdekében, és hogy a gyerekek a mezőgazdálkodás alapjait elsajátíthassák. Egészségügyi ellátást is nyújtanak a gyerekeknek, a védőoltásoknak, szűrővizsgálatoknak, a védőnői szolgálatnak és a megelőzésnek nagy szerepe van a munkájukban. A Taita Alapítvány személyes tapasztalatuk és az évek alatt elsajátított tudás alapján szeretnék felhívni a figyelmet itthon és külföldön egyaránt a globális nehézségekre, a kölcsönös segítségnyújtás fontosságára és arra, hogy a messzebb élő emberekért is lehet és érdemes felelősséget vállalni, mert ebből nem csak ők, hanem mi magunk is profitálunk, hiszen szokásaik és a társadalmi kohézió példamutató értékű társadalmaikban. Egy kenyai mondás szerint „Ha sok kicsi ember sok kicsi helyen sok kicsi jót tesz, megváltozik a világ” – ennek szellemében munkálkodik az alapítvány immár közel 18 éve. Szerteágazó tevékenységüket önkéntes munkával, adományokkal és örökbefogadással lehet támogatni.
Hegedűs Dávid inspiráló információkat osztott meg a közönséggel, az Unbelievable Universum program bemutatásával. Előadása a „Menj el élni, hogy legyen mit mesélni!” mottó szellemében a globális vándorlás, az értékteremtő és fenntartható utazás, a közösségi szolgálat témakörét ölelte fel, rengeteg hasznos tanáccsal, fotóval és egy kisfilmmel illusztrálva az üzenetét. Az Unbeliveable Universum programot 2017-ben hívta életre egy azonos értékrend mentén gondolkodó utazókból összekovácsolódott közösség, mely a közösségi médiában egymással hiteles információkat megosztó, megbízható tájékozódási ponttá nőtte ki magát az évek során.
A Zoodebrecen, azaz a Nagyerdei Kultúrpark kapuin belül folyó természetvédelmi tevékenységét Mohácsi Rebeka zoopedagógus mutatta be a résztvevőknek. A debreceni Nagyerdő varázslatos fái közé megálmodott intézmény 1958 óta várja vendégeit. A vidéki kertek sorában elsőként alapított állatkert az elmúlt évtizedek alatt szervesen beépült a város és az erdő életébe. Az állatkertek szerepe az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott, egyre inkább bárka szerepet töltenek be az élővilág megőrzésében. Megújult és izgalmas feladatoknak igyekszik megfelelni az önálló szakterületté vált zoopedagógia. Kicsik és nagyok számára az önálló „felfedezések” élményét, az állatvilág, a természet titkaiba történő bepillantás közvetlen, személyesen megtapasztalható varázsát is megismerhetik a résztvevők az állatkerti foglalkozásokon, szakvezetéseken, a zoológiai szaktáborokon, vetélkedőkön és a jeles napok rendezvényein, valamint az önkénteseket is izgalmas, inspiráló kihívásokkal várja a Zoodebrecen.
Rendezvényünk szünetében a résztvevők megcsodálhatták az előadó szervezetek kiállítási standjain felsorakoztatott különleges, színpompás afrikai ajándéktárgyakat, tematikus, „zöld” kiadványokat. A szünet alatt az érdeklődők további érdekességeket tudhattak meg a szervezetek által képviselt jó ügyekről, valamint az ajándéktárgyak eredetéről, funkciójáról, történetéről. Azok a résztvevők, aki az élményen túl egy ajándéktárgyat is haza szerettek volna vinni emlékbe, adományok felajánlásával járulhattak hozzá az adott szervezet munkájához.
A Passzold vissza, Tesó! mobiltelefon-visszagyűjtő kampány keretében vármegyénkben a 6 kamarai gyűjtőponton továbbra is leadhatják a feleslegessé vált, már nem használt mobilokat mindazok, akik tenni akarnak és tudnak a környezet védelméért.
Petneházi Attila
