Munkaerőpiaci kihívások – 2025. április 10.

A foglalkoztatáspolitika aktuális kérdéseiről, célkitűzéseiről, és a támogatásokról is szó volt.

A Hajdú-Bihar vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara „Munkaerőpiaci kihívások és elérhető támogatások” címmel rendezett szakmai konferenciát csütörtökön a HBKIK székházában. A résztvevők első kézből kaphattak tájékoztatást a foglalkoztatáspolitika aktuális kérdéseiről, célkitűzéseiről, a jelentős iparfejlesztésekhez szükséges humánerőforrás biztosításának a lehetőségeiről, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó pályázatokról, támogatásokról.

Humánerőforrás

Miklóssy Ferenc, a HBKIK elnöke köszöntőjében utalt arra, hogy Magyarországon a képzett munkaerő biztosítása, a humán tőke megfelelő kihasználtsága rendkívül fontos, a jövőbeni növekedésünk egyik meghatározó feltétele. „Ma a világpiacon minden elérhető (a robotikától kezdve a mesterséges intelligenciáig, vagy éppen a korlátlanul rendelkezésre álló tőkéig), a növekedésnek egyetlen korlátja van, ez pedig a megfelelő munkaerő rendelkezésre állása. A kamara megkérdezte a vállalkozókat arról, hogy szerintük mi a növekedésük akadálya, és a piaci megrendelések mellett második helyen a munkaerő biztosítása említtetett. Komoly gond idehaza a kedvezőtlen demográfiai helyzet; 2025-ben a 65 évesek száma 146 ezer fő, a 16 évesen piacra lépők száma viszont csupán 90 ezer. 2040-re ugyanez a két adat 190 ezer, illetve 77 ezer lesz, tehát tovább fogyunk. És akkor még nem is szóltunk a strukturális változásokról vagy a külföld elszívó hatásáról” – vetítette előre a HBKIK elnöke, aki egyébként maga is vállalatot vezet, hozzátéve, hogy az elkövetkező 10 évben a termelékenységünket legalább 50 százalékkal növelni kell.

Rejtett tartalékok

Babály Tibor, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal munkaerőpiaci osztályvezetője a vármegye aktuális foglalkoztatás-politikai helyzetét vázolta, különös tekintettel a hatékony foglalkoztatást segítő támogatásokra. „Hajdú-Biharban jelenleg 17 ezer fő a regisztrált álláskeresők száma. Munkaerőpiaci szempontból Debrecent érdemes kiemelni, a megyeszékhely ugyanis (noha évek óta tartó óriási beruházási boom-nak lehetünk tanúi) még mindig jelentős munkaerőpiaci tartalékkal rendelkezik. Ez utóbbi kapcsán meg kell említeni, hogy a cívisváros az agglomerációjából már eddig is jelentős számú álláskeresőt szívott fel, de a beingázók aránya még mindig elmarad mondjuk Győr vagy Székesfehérvár hasonló számaitól. Jelenleg Debrecenben 4 ezer fő a regisztrált álláskereső, van tehát még mozgástér ebben a tekintetben is” – mondta, pozitívumként említve azt, hogy évről-évre csökken a vármegyében a közfoglalkoztatottak száma.
(A foglalkoztatást elősegítő támogatói programokról részletesen a HBKIK honlapján olvashatnak.)

Öles léptekkel…

„A gazdasági léptékváltás hatása Debrecen munkaerőpiacára” – ezt a sokat sejtető címet adta előadásának Pécskay Zoltán, az EDC Debrecen ügyvezetője. – Az elmúlt tíz évben 12 milliárd euró működő tőke érkezett Debrecenbe, 20 ezer új munkahelyet hozva létre. A város ipari területeinek a száma és mérete (összesen több mint 1600 hektárról beszélünk) is sokszorosa az évtizeddel korábbinak. Ráadásul ezek nagy része már gazdára is talált. Ma már nem kérdés, hogy egy Debrecenben végzett fiatal talál-e munkahelyet a városban, ahol karriert építhet és családot alapíthat. 2023-végén 91 ezer foglalkoztatott volt Debrecenben, ami még mindig alacsony az aktív korúak 140 ezres táborához képest. Itt tehát még rejlenek komoly munkaerőpiaci tartalékok.

Felkelni is kihívás

Az előadók sorát Dr. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatás-politikáért felelős államtitkára zárta. „Az elmúlt években a foglalkoztatást nem a közfoglalkoztatás növelte, hanem az elsődleges munkaerőpiac, ami örvendetes. A regisztrált álláskeresők iskolai végzettségét ha megnézzük, akkor azt látjuk, hogy több mint 50 százalékuk középfokú végzettséggel rendelkezik. Ennek az az oka, hogy sokan a középfokú végzettségüket sokkal korábban szerezték, így az a tudás már nem konvertálható a mai viszonyokra. A munkaerőpiaci kereslet és kínálat sok esetben köszönőviszonyban sincsenek egymással. Tény, hogy idehaza egyre nehezebb találni olyan hadra fogható szakembert, akire hosszú távon is számíthat a foglalkoztató. Azt tapasztaljuk, hogy a betelepülő külföldi cégek zöme is elsődlegesen magyar munkaerőt keres, más kérdés, hogy megfelelő felkészültségű hazai szakembert egyre nehezebb találni. Ha pusztán a statisztikákat nézzük, akkor azt kell mondani, hogy Magyarországon van 300 ezer olyan honfitársunk, aki vagy regisztrált álláskereső, vagy inaktív, de elvileg munkára kész. Csakhogy közülük minden második mostanra nagyon távol került (egészségügyi, mentális vagy éppen szociális problémák miatt) az elsődleges munkaerőpiactól, számukra a felkelés is kihívás ma már…”

A rendezvény előadásai alább érhetőek el:

A gazdasági léptékváltás hatása Debrecen munkaerőpiacára
Munkaerőpiaci kihívások – 2025
Hajdú-Bihar vármegye aktuális munkaerőpiaci helyzete, a hatékony foglalkoztatást segítő támogatások

Petneházi Attila